Parthus pnj 'öt'  >  or. пять 'ua.'

 

Az oszk, umber és az ógörög alak hasonló

 

 

Szumír: deš, min (vö. rég. magy. monnó ’kettő’), peš, lim, i (vö. magy. öt), i-aš (vö. or. шесть), i-min (vö. or. сeмь), i-us (vö. magy. nyolc, nyóc, or. восемь), i-lin (vö. magy. kilenc), hu

 

Akkád: išten, šena, šalaš, erbe, h.amiš (vö. lat. quinque), šiššu (vö. lat. sex), sebe (vö. lat. septem), samane, tiše, ešer (vö. magy. ezer)

 

Föníciai: -h-d (vö. magy. egy), š-nm (vö. szum. min., magy. monnó), š-l-š (vö. akk. šalaš), -r-b (vö. akk. erbe), h.-m-š (vö. akk. h.amiš, lat. quinque), š-š (vö. akk. šiššu, lat. sex), š-b (vö. akk. sebe, lat. septem), s-h-m-n (vö. akk. samane), t-š (vö. akk. tiše), -š-r (vö. akk. ešer)

 

Etruszk: thu, zal, ci, huth, mak, sa (vö. lat. sex), semph (vö. lat. septem), cezp, nutph (vö. lat. novem), sar (vö. akk. ešer)

 

Latin: unus (vö. or. oдин), duo (vö. magy. kettő, or. два), tres (or. три), quatuor (vö. or. чeтырe), quinque, sex (vö. or. шесть), septem (vö. or. сeмь), octo (vö. or. восемь), novem (vö. or. дéвять), decem (vö. or. дécять)

 

Oszk (oscus): uinus (vö. lat. unus), dus (vö. lat. duo), tris (vö. lat. tres), petora (vö. lat. quatuor), pompe (vö. lat. quinque, or. пять), sehs (vö. lat. sex), seften (vö. lat. septem), uhto (vö. lat. octo), nuven (vö. lat. novem), deken (vö. lat. decem)

 

Umber: uns (vö. lat. unus), tuf (vö. lat. duo), trif (vö. lat. tres), petur-, pumpe (vö. lat. quinque), sehs (vö. lat. sex), -, -, nuvim (vö. or. дéвять), desem (vö. or. дécять)

 

Baszk: bat, bi, hiru (vö. magy. három), lau, bost (vö. or. пять), sei (vö. szum. i-aš, akk. šiššu, föníciai š-š, lat. sex, or. шесть), zazpt (vö. akk. sebe, föníciai š-b, etr. semph, lat. septem), zortzi (vö. magy. nyolc), bederatzi, hamar

 

Ógörög: heis (vö. szum. deš, magy. egy, or. oдин), duo (vö. lat duo, magy. kettő), treis (vö. lat. tres, or. три), tettares (vö. lat. quatuor, or. чeтырe), pente (vö. oszk pompe, umb. pumpe, lat. quinque, or. пять), hex (vö. akk. šiššu, fön. š-š, etr. sa, lat. sex, oszk-umb. sehs, or. шесть), hepta (akk. sebe, fön. š-b, etr. semph, lat. septem, oszk seften, or. сeмь), okto (vö. lat. octo, oszk uhto), ennea (? vö. etr. nutph, lat. novem, oszk nuven, umber nuvim), deka (vö. lat. decem, oszk deken, umber desem)

 

oszk petora = lat. quatuor

oszk pompe = lat. quinque

 

Ennek mintájára talán:

 

szum. deš (szatem végű) = magy. egy (centum végződésű, külföldieknél gyakran: „edzs”) = or. oдин

 

Szatem–centum alakok: akk. šalaš (satem kezdőhangú) = magy. három (kentum kezdőhangú); or. чeтырe (satem kh.) = lat. quatuor (kentum kh.); akk. šiššu, lat. sex, fön. š-š, etr. sa, oszk-umb. sehs, or. шесть (satem kh.) = ógör. hex (kentum kh.); akk. sebe, fön. š-b, etr. semph, lat. septem, oszk seften, or. сeмь (satem kh.) = ógör. hepta

 

Sz-elővetés: szum. i-aš > or. шесть, szum. i-min > or. сeмь

 

Szó eleji k-lekopás: magy. kilenc > szum. i-lin, magy. kettő > ógör., lat. duo,

 

M–b átmenet: szum. min > baszk bi, (?) etr. mak > baszk bost, (?) lat. novem > baszk bederatzi