Az Arminia, Armenia külső elnevezés (exonima), amely kétséget kizáróan óperzsa feliratokban bukkan fel először a Kr. e. VI. század végén. Az örmények saját országukat a Hayk' névvel illették.

 

Hérodotosz szerint (VII, 73): "Az arméniaiak, a phrügek gyarmatosai, éppen úgy voltak felszerelve, mint a phrügek." Nincs okunk kételkedni a történetírás atyjának eme tudósításában, bár az etruszkok lüd származásáról mondottak alapján meg kell jegyeznünk, hogy az általa használt etnikai-földrajzi fogalmak olykor diakron módon szemlélendők. Azaz lehet, hogy az örmények elődei csupán arról a területről vándoroltak kaukázusi hazájukba, ahol Hérodotosz vagy az általa forrásul használt szerzők idejében már a phrügek éltek.

 

Asszír források már a Kr. e. XII--IX. században emlegetnek egy mušku nevű népet a Murat és az Euphratész összefolyása táján, amely a VIII--VII. században már Kilikia területén szerepel. Ezeknek volt egy Mita nevű királya, akit a modern történettudomány a hellén források Midasz királyával azonosít. A görög elbeszélésekben Midasz egy phrüg király. A hellének Μόσχοι-ját Josephus az ószövetségi Mešekhkel (משך) személyesíti meg, egyes modern szerzők pedig kapcsolatba hozzák őket a délnyugat-grúziai meskh (később: moskh) etnikummal.

 

Témánk szempontjából Gordiasz és Midasz phrüg királyok rendkívüli érdeklődésre tarthatnak számot, a források ugyanis felváltva emlegetik őket a Kr. e. VIII--VII. századból. Gordiasz volt az, akit Gordiusz néven ismerünk elsősorban, neki egy ekéjére leszálló sas jövendölte meg, hogy egy nap király lesz. A rege szerint valóban ő robogott be ökrös szekerén elsőként a templomba, és ez egy jóslat, illetve a phrügek megállapodása szerint azt jelentette, hogy őt illeti a trón. Szekerét ezután az általa alapított Gordium városában, az ottani fellegvárban őrizték, mégpedig egy furfangos csomóval rögzítve, melyet csak a makedón Alexandrosz tudott "megoldani" Kr. e. 333-ban az ismert módon.

 

Midasz neve az asszír feliratokon, ahogy láttuk, Mita alakban jön elő. Mita ugyanezekben a kútfőkben a médek népneve volt. Talán ennél is érdekesebb, amit a VI. században munkálkodó bizánci Jóannész Malalasz állít a krím-félszigeti Boszporosz város mellett lakó hunokkal kapcsolatban, ugyanis azt írja, hogy királyuk, Gordasz Konstantinápolyba érkezvén felvette a keresztséget, sőt maga Jusztinianosz császár lett a keresztapja. Szerinte a gazdag ajándékokkal megrakodva hazatérő Gordasz otthon buzgó térítésbe kezdett, alattvalói azonban nem nézték ezt jó szemmel. Meggyilkolták, s fivérét, Muageriszt választották helyette uralkodóul. A történettel kapcsolatban szeretnénk emlékeztetni rá, hogy Prokopiosz szerint a hunok régebbi népneve a kimmer volt. Mint Hérodotosz és más források alapján egyértelmű, Gordiumot Kr e. 696 körül pusztították el a kimmerek, Phrügia bukását okozva ezzel.

 

-------------------------------------------------------------

 

 

Gurdis: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1138/1329: In villaHodus … nomina servorum: Gurdis, Behis, Osci, Ebedi, Wasadi, Naiadi (MNy 1936: 131). – Cf. Gordos¹

 

Gordos, Gordus, Gord: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1255: de Garyg … mete terrarum Martini comitis filijs Tusk ac fratris ipsius nomine Gord, que uulgariter Borsonouch nuncupantur … predictus Martinus et frater ipsius Gordus (ÁÚO VII: 424–426; Sztp I: 344); 1256: in Zabordna … ad magnam viam ad metam sub arbore horoztfa … usque ad duas metas, quarum una est filiorum Berizlay altera Gordos curvi, deinde … cadit in rivulum Yelsowa; incipit prima meta terre Gordos curvi, que Ilsva vocatur (ÁÚO XI: 416, 419; Sztp I: 345: Gordus); 1256/1357: iuxta terram Gordus … due mete, quarum una est Koyani et altera dicti Gordus (HO VII: 54); 1265: in Garyg … duas metas quarum una est, Gordos et altera filiorum Brezval (HO VII: 101); 1273: Zlobask filio Gordos (Blagay 23). –  Cf. Gardas, Gurdis²

 

Gordasa, Gordosa, Gurdosa: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1232/1248: Mortun filius Gordasa (EngelPozs: Terpény, Bedecs); 1261/1382: commetaneis … terre Gergeu … nobilibus de Blyna … Gordasa filio Godymer (HO VIII: 87); 1271: nobiles de Blina … Georgius filius Gurdimiri … et fratre suo Gurdosa (HO VIII: 138); 1271: Capitulum Zagrabiensis Ecclesie … de Gredech … commetanei terrarum … Comites Gordosa filius Zauid, Magdanus filius Petri (ÁÚO VIII: 369–370); 1280: Mutimer f[ilius] Negani, Gurdosa f[ilius] Zlaumeni de Churkunyk iobagion[es] castri (EngelPozs: Cirkvenik)³

 

¹ Fehértói i. m. 357. o.

2 Uo. 346. o.

³ Uo. 345. o.