ineo Creative Commons License 2008.02.16 0 0 179

A fény az éter, (jaj bocs olyan nincs, mindig elfelejtem) szóval a vákuum rezgése vagy örvénylése. Magyarul energiaterjedés. Nem is az számít, hogy rezeg vagy csavarodik vagy valami más mozgást végez. Terjed a vákuumban az energia.

 

Namost van egy olyan energiasűrűség, ahol a fény(bozonok, az elektromágneses hullám teljes spektrumát nevezem most fénynek) képes saját magát bezárni egy térrészbe. Ennek a fotonnak az energiája két elektron energiájának felel meg. Ez még mindig fény, csak bezártuk. Megmutatható, hogy egy ilyen fénydoboz tömeget képvisel, ami arányos a bezárt fény frekvenciájával. Ha gyorsítani akarjuk a dobozt, akkor ellenáll a gyorsításnak.

 

Ezzel a bezárt fénymodellel leírható a gravitáció is. Sőt szemléletesség teszi a Heisenberg-féle határozatlansági relációt is. A dobozba zárt fényt különböző szituációkba hozhatjuk, ami miatt megváltozhat a dobozbeli mozgása. Ha a doboz mozgási irányával egyezően mozog, akkor az oldalirányú helybizonytalansága a doboznak kicsi lesz, de a doboz impulzusának mozgásiránybeli komponensének határozatlansága nagy, mivel a foton abban az irányban lökdösi a dobozt.

Ha viszont keresztbe mozog a haladási irányra, akkor oldalra fogja lökdösni a dobozt. Emiatt az oldalirányú helybizonytalanság nagy lesz, de a mozgásirányú impulzusbizonytalanság kicsi.

Előzmény: Gézoo4 (159)