Például valójában csak egyféle nukleon van,csak kétféle izospinű állapota az,hogy proton-e vagy neutron.Kétféle stacionárius állapota,vagyis módusa,mert egyikben sincs igazából szigorúan sohasem,hanem a kettő között ide oda ingadozik a valószínűség(helyesebben a módushoz tartozó energia,vagy erősség,régebben oszcillátorerősségnek nevezték)Ez olyan,mint a hidrogén is ugyanaz a hidrogén,akár alapállapotban van,akár gerjesztett állapotban.Csak a hidrogénnél az alapállapot és mondjuk az első gerjesztési állapot,mint két módus energiában különbözik egymástól,míg az izospin töltésben.Szerintem egy részecskének,ha nincs tömege,akkor jelenlétének,mint csak az a hatása van,hogy van impulzusa,ami egyenlő az energiájával/c és a spinjével az anyag ottani sebességmező irányát koncentrikus henegerek írányába állítja be.De ha van egy részecskének tömege,akkor a sebességmező fluxusát is megváltoztatja.Pozitív tömeg nőveli,negatív tömeg csökkenti a fluxust.Ezt úgy kell elképzelni,hogy az üvegben látunk egy légbuborékot,akkor azért nincs ott üveg ,mert beleraktunk egy negatív tömegű üveget,ezért van ott buborék(a levegő helyett legyen vákuum).Ilyen értelemben módusok.De ezek módusok a teljes kontinuum anyag tömege CSAK POZITÍV lehet.Szerintem ezért nem okozhatja a garvitációt gravitációs töltés,mert ahoz kéne negatív tömeg,ami egy pozitív tömeget vonz.