Banya (aki csak 1 van! ;-)) kérdőívére próbálok válaszolni.

1. Férfias-e érzelmeket "szemérmesen" palástolni?
- hmmm... számomra az tűnik férfiasnak, hogy el tudja az ember viselni azt a bizonyos fájdalmat, és ha kell (mert szerintem kell) akkor palástolja is. Mert nem kell másnak is tudni, hogy fáj. Kivételek természetesen vannak. Szóval a lényeg talán, hogy a racionális tudattal hatni az érzelemre. Ez IMHO férfias.

2. férfias e főként racionális érvek mentén dönteni?
- Főként? Igen. A döntéseket inkább racinálisan kell meghozni, mert a szív könnyen bacsaphat... de itt is vannak kivételek... DE tudni kell érzelmi alapon dönteni is a saját boldogságunk érdekében.

3. a belvillongásról...
- nem is tudom... IGEN, de inkább agyi mint testi szinten, mivel a mai világban szerintem már az számít. Nem a külső, nem a test hanem a lélek szépsége és hatalma. A fantázia és humor. Ha ezeket nevezhetjük versenynek akkor IGEN.

a metakommunikációról...
ezt a kérdést nem igazán értem... mivel szerintem nem helyes a feltevés. Nem az különbözteti meg az embereket ezen a szinten, hogy férfi vagy nő hanem a lelki és érzelmi érettség. Vagy az akart lenni a kérdés, hogy a férfiak érzelmileg szegényebbek és nem képesek metakommunatívan kommunikálni? Csak a magam nevében nyilatkozva : nem hinném, sőőt! ... ;-)))