A Képes Krónika 677-re teszi a hungarusok második beköltözését a Kárpát-medencébe…

 

 

Chronicon Pictum Vindobonense:

 

„Anno ab incarnatione Domini sexcentesimo LXX-o VII-o, a morte vero Atyle regis Hungarorum anno centesimo quarto, tempore Constantini imperatoris tertii et Zacharie pape, sicut scribitur in chronica Romanorum, Hungari de Scytia secundo egressi sunt hoc modo, quod Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia in Scytia genuit filium, qui nominatur Almus ab eventu, quia mater eius in sompno innotuerat avis quasi in forma aturis veniens, dum esset gravida, et quod de utero eius egrederetur torrens a cin terra non sua multiplicaretur. Ideoque factum fuit, quod de lumbis eius gloriosi reges propagarentur. Quia vero sompnium in lingua nostra dicitur alm, et illius ortus per sompnium fuit prenoscitatus, ideo ipse vocatus est Almus …”

 

Szentpétery Imre szerk.: SS. Rer. Hung. vol. I.; MTA, Bp., 1937, 284. o.

Mátyás Flórián szerk.:; in: Hist. Hung. font. dom. vol. II.; szerkesztői kiadás, Lipcse, 1883, 122. o.

 

 

 

Az őrzési helyéről régebben Bécsinek is nevezett krónikaszerkesztmény vonatkozó sorai magyarul:

 

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel a hunogur király, Attila halála után, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idejében – mint az meg van írva a rómaiak krónikájában – a hungarusok másodízben jöttek ki Szittyaországból, ilyeténképpen: Ögyek fia Előd Szittyaföldön Eunodbilia leánytól fiat nemzett, kinek neve lőn Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó patak fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén, ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a sompnium a nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak …”