Bérlakások épülnek Tárnokon  

A Tárnokhírben olvastam először, hogy 10 bérlakás épül a Hazatérők útja és az Ilona utca kereszteződésében, az önkormányzat tulajdonában lévő három telken, 80 millió Ft-ból. A beruházás valójában ennél jóval többe kerül, hiszen elfelejtették közölni, hogy ehhez még hozzájárul a község vagyona, a kb. 30 millió Ft-ot érő három telek ára is.  A 80 millió Ft-ból 30 millió Ft lesz a pályázat útján elnyert támogatás, a maradék 50 millió Ft-ot pedig az önkormányzat banki hitelből kívánja fedezni. A lakások mérete 38 és 67 m² között lesz.

 A Tárnokhír 2007. októberi számának 24. oldalán olvasható: „A hitelhez kapcsolódó pénzügyi tervezésnél arra törekedtek, hogy a lakások bérleti díja fedezze a felmerülő törlesztő részleteket és bankköltségeket.”

Úgy hallottam, 50-60 ezer Ft lesz a havi bérleti díj. Nem tudom, ebben benne van-e az áfa, továbbá a közös költségek és szolgáltatások. Amennyiben nincs, a költségek elérhetik, vagy megközelíthetik a havi 100 ezer Ft-ot is. Ez az összeg nem a szociálisan rászorult emberek pénztárcájához van/lesz igazítva, de mint olvasom, a településünkön munkára talált lakókra is számítanak, mint bérlőkre. 

Mivel az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokról van szó, a karbantartást és az állagmegóvást is az önkormányzatnak kell majd fedeznie.

Az önkormányzat úgy tervezi, hogy ebből a beruházásból évi 600 ezer Ft jövedelemhez fog jutni. A költségek és a bevételek kalkulációjához nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem a kiinduló számokat, de én az ebből származó jövedelemben nem hiszek.

 

Olvasom az Érdi Plusz Újságban (2008. február 7, 5. oldal):

„..a bérlakásépítés az önkormányzat költségvetését egyetlen forinttal sem terheli, ám a későbbiekben növeli a rendszeres bevételeit…”

 

Elnézést kérek, már a kiindulásnál terheli, hiszen az önkormányzat térítésmentesen adja át a telkeket, amelyek piaci összértéke legalább 30 millió Ft körül van. Ezen az áron bármikor eladhatók, hiszen kitűnő helyen vannak!

Rendszeres bevételről pedig hamis illúzió beszélni, hiszen a bérleti díjak a törlesztést és a banköltségeket hivatottak fedezni, nem beszélve az állagmegóvásra fordítandó költségekről.

 

Kérdéseim azért még vannak:

 

Mi lesz akkor, ha a szociálisan rászorult lakók, nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni? Mi lesz, ha valaki(k) nem fizetik a közös költségeket vagy közüzemi díjakat? Úgy tudom, ha teher lesz az önkormányzatnak a lakások fenntartása, és meg szeretne szabadulni tőlük, öt év múlva piaci áron értékesítheti őket, úgy, hogy a bérlők elővásárlási joggal rendelkeznek. Talán majd ki fogják fizetni az ingyen kapott telkek árát is? Így lenne korrekt! Ne beszéljünk mellé, mindenért az önkormányzatnak kell majd tartani a hátát!

(Tudomásom szerint az önkormányzat éppen most adta el talán utolsó bérlakását a Templom utcában. Bizonyára örült, hogy megszabadult tőle.)

Nem találom azt a képviselő-testületi határozatot, amelyben erről a beruházásról döntöttek, pedig érdekelnének a tervek (nemcsak a látványtervek) a használattal kapcsolatos önkormányzati vállalások, a gazdaságossági számítások, stb.

 

Tudom, sok olyan ember van, aki rászorul bérlakásra, de szerintem nálunk, Tárnokon most nem ez az elsődleges! Gondoljanak a képviselők arra, hogy mintegy 30-40 picinek nem lesz ősszel óvodai férőhelye! Csupán a három telek eladásából származó jövedelem fedezné  3 vagy 4 óvodai foglalkoztató terem kialakítását, amelyre a létszám várható emelkedésére tekintettel  a lehetőséget már megteremtettük a ligeti két óvoda felújítása során.  

 

Gergely István