A tömegre visszatérve, a Párizsban örzött 1 kg -os tömeg a minta.
Az azzal azonos súlyerőt, ill. tehetetlenséget képező tömeget tartjuk
szintén 1 kg-os tömegűnek a nemzetközi megállapodás értelmében.
Köszönöm, ez ugyan a tömeg mértékegység, nem a mérési utasítása.
Így két elterjedt módszer van a tömeg mérésére, a súlyerő mérése és
a tömeg tehetetlenségének mérése.
Tehát amikor tömeget kell mérnünk, akkor először súlyt mérünk. Hogy lesz ebből tömeg? Vagy a tömeg egyből a súllyal egyenlő? Nem hiszem, mert nekem pl. más a súlyom az egyenlítőn és az Északi sarkon, és nem amiatt, hogy útközben ettem. Vagy a tömegem más-és-más helyről helyre, ha nem eszem is? (Meg mást se csinálok?)
Vagy tehetelenséget mérünk, és azt hogy? Gondolom, gyorsítjuk és az erőt osztjuk a gyorsulással.
Ezek szerint mindkét esetben a tömeg mértékegysége származtatott mennyiség: pl. a másodiknál N/(m/s2).
De az előbb meg erről nem is volt még szó.
És különben is, mennyi egy N erő?
Mindkettő viszonylag pontatlan módszer, idő, hely és sebességfüggő, de
a hétköznapi életben nem okoz az hiba jelentős problémákat.
Persze, de itt nem hétköznapi problémákról esik szó a tömeg kapcsán.
Szóval namcsakhogy pontatlan, de nem is mérési utasítás, csak amolyan hétköznapi szinten. De az is csak az első. Szóval a válaszod elfogadható 5éves szinten, de nem a Tudomány fórumban.
Ismét kérdem: mi a tömeg, mint fizikai mennyiség mérési utasítása.
Különösen a tömeghez értők válaszára lennék kíváncsi.
1m
