Ez mindenképp nagyon érdekes vita. Nevezetesen a hiungnu-hun azonosság vagy másság. Mert az még nem teljesen bizonyos hogy nem volt köztük kapcsolat. Ezen még vitatkoznak egyesek.

Az bizonyos hogy I.sz. 49 környékén a Mao-tun és fia Tou-man által létrehozott törzsszövetség (bizonyos fokig nemzet) északi és déli ágra szakadt. Ha feltételezzük és elfogadjuk hogy ők hiungnuk voltak ( a szövetség kb. I.e. 219 körül alakult Mao-tun vezetésével) és az eltelt kb. 270 év nem változtatta meg gyökeresen a népet,

akkor a nyugatra vonult Csicsi sanjü népe még többé-kevésbé hiungnu volt.

Azért is feltételezhető hogy hiungnuk mert I.sz. 200 körüli hiungnu leleteket találtak, és köztük vaskengyelt is.

Ha I.sz.200 körül még hiungnuk és használnak vaskengyelt, akkor Csicsi sanjü népe még hiungnu.

Ott a hazájukban is még hiungnuknak tekinthetők mert I.sz. 195 vagy 220 körüli sanjükról van feljegyzés a kínai krónikákban és ők következetesen huingnuknak nevezik az északi barbárokat.

Tehát ha a nyugatra vonult huingnuk (Csicsi sanjü és az őt követő hullámok) még hiungnuk akkor a Tarim-medence körzetében kellett valami "robbanásnak" bekövet-

keznie ami miatt az Uralon átlépő törzsek már nem tekinthetők hiungnuknak, csupán egyszerüen hunoknak.

Kb. 150-160 év alatt változtak át hiungnukból hunokká, vesztették el a lábuk alól oly mértékben a talajt hogy az Ural nyugati oldalán már nem ismerték a vaskengyelt.

Márpedig nem ismerték mert nem találtak.

Hogy nem találtak vaskengyelt, ennek lehet oka épp a vándorlás is. Lehet hogy nem voltak képesek annyi fémet vonulás közben feldolgozni megmunkálni hogy a fegyve-

rek mellett kengyeleket is gyártsanak.Lehet hogy amit tudtak kiváltottak más anyaggal. Dél-Amerikában marhabőr és fa elegyű kengyelt használnak. Ez hamar elpusztul a földben.

A kengyelnél maradva egyik pillanatról a másikra kell hogy elfeledjék mert különben akad mester aki emlékszik a gyártásra.

Ha valami mással kiváltották (helyettesítették) akkor meg bizony a hunok is hiungnuknak tekinthetők, csak a szegényebb roszabb körülmények közt  élő vándorló

hazáját épp a szabadság szeretette és fel nem adása miatt elhagyni kényszerülő

hiungnuknak akiknek a nevét nyugaton már nem tudták oly "kínaias" hangzással kimondani.

Az pedig tudott hogy a görög és a latin történetírás a népek neveit mennyire kiforgatta.

Ha összehasonlítjuk a kínai,görög,latin neveket egy azon népről.