ezt honnan tudod?

idézek, olvasd végig.

...Nem ilyen egyértelmű viszont, hogy a nevek azonossága mögött milyen történeti összefüggések rejtőznek. Ha ugyanis a népnév és az általa jelölt nép vagy népek közé egyenlőségjelet tennénk, akkor a Kr. e. 3. századi hiungnuktól az 5. századi heftalitákig és az európai hunokig bezárólag a legtöbb nomád népet elkönyvelhetnénk mint hunokat. Ez esetben valahogy oda jutnánk, mint a középkori krónikás, aki a hunok 4. századi {53} megjelenése után minden keletről jövő nomád népet hunnak nevezett. Bizonyos szempontból a középkori krónikásnak igaza volt, s nekünk is igazunk lenne, ha így tennénk. Egy hatalmas nomád birodalom neve ugyanis messze túléli a birodalom politikai fennállásának idejét. A birodalomban élő népek a vezető törzs nevét is felveszik mint politikai hovatartozásuk jelét, s ez a név akkor is élhet még, ha a birodalmat szervező vezértörzs már régen letűnt, felszívódott, szétszóródott.

Ezek figyelembevételével a következőképpen képzelhetjük el a hun név elterjedésének a történeti hátterét. A hiungnuk nagy belső-ázsiai birodalmat hoztak létre a Kr. e. 3–2. században, amelynek történetét az előző részekben felvázoltuk. A hiungnu nagyhatalom leáldozása után egyes csoportjaik délre vonultak, s Kína északi részeit elfoglalták, majd beolvadtak a kínaiakba. Más csoportjaik több hullámban nyugat felé, a Kazak-steppére vándoroltak. Két ilyen hullámról tudunk forrásainkból, az egyik a Kr. e. 1. század közepén (Csicsi hiungnujai), a másik a Kr. u. 1. század végén zajlott. Az észak-mongóliai őshazában levő hiungnukat a Kr. u. 2. század közepén a szienpik döntötték meg. Ettől kezdve a hiungnu név eltűnik a mai Mongólia területéről, de nyilván csak a név, a maradék hiungnuk a szienpik, illetve a belőlük kiváló topák politikai uralma alatt éltek. Mikor a 4. században új hatalom volt szerveződőben, a megmaradt hiungnu törzsek is részt vettek a zsuanzsuan törzsszövetség megszervezésében, sőt a zsuanzsuanok nyugati vándorlásaiban is ott találjuk őket, így juthattak el hiungnu csoportok Toharisztánba is.

Mindezek a névegyezések tehát csak a politikai történet szempontjából mondanak valamit, a nevek mögött rejlő etnikai valóságról nem tájékoztatnak. Az, hogy a zsuanzsuan törzsszövetségben részt vevő hiungnu elemeknek mi közük van és van-e egyáltalán közük Maotun hiungnujaihoz, nem deríthető fel pontosan. Így a Deguignes által kezdeményezett hiungnu–hun azonosítás, bár nyelvileg helyesnek bizonyult, történetileg nem sok hasznot hoz. Ezért ajánlatosnak tetszik, hogy e népnév különböző formáit ne használjuk tetszőlegesen egymás helyett. Alapelvünk az lehet, hogy egy adott elnevezés kronológiailag és földrajzilag egy adott politikai egységet vagy törzsszövetséget jelöljön. Így a hiungnu terminust időben a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 4. századig használom a kelet-belső-ázsiai birodalomra, illetve az onnan kiinduló nyugati vándorlások (Kr. e. 46–36 és Kr. u. 91) népére. Hjón elnevezéssel illetem a 350 körüli kelet-toharisztáni nomád bevándorlás népét a 350 körüli–557 közötti időben, 456-tól ugyanerre a népre a heftalita dinasztikus elnevezést is használhatjuk. Zsuanzsuannak nevezem a 395 tájától az 550-es évekig Kelet-Belső-Ázsiában egyeduralkodó népet, s végül hunnak csak a 370-es évektől a 460-as évekig Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt szereplő népet. Mindez a különbségtétel gyakorlati jellegű, s a még nagyobb kavarodás elkerülése érdekében történik. Ily módon az „ázsiai hunok” bevett, de kissé félrevezető terminusát kiiktatom, mivel Maotun és Attila népe közé történetileg semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni.

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b145/ch02s08.html