"namost a délvidéki szlovákok ugyanolyan környezetben élnek mint a magyarországiak (falvakban),"

ez nem igaz..1910ben Nagymagyarországon a legtöbb szlovák a következő 3 településen élt: Békéscsaba 26 ezer, Budapest 20 ezer, Szarvas 16 ezer (ez már 140 ezer majd fele...)

"a vallásnak a XX. századi asszimilációban semmi jelentősége"

ennek cáfolatára 1 magyar felmrés a magyarországi románokról 2 településen

Bedő
1960- 40,4% román anyanyelvű
1990- 16,4% román anyanyelvű

Pusztaottlaka
1960- 41,5% román anyanyelvű
1990- 33,5% román anyanyelvű

két nagyon hasonló településről van szó...1 különbség bvan...Bedön görög katolikus románok élnek, Ottlakán ortodoxok...


"ráadásul bőven vannak katolikusok is a délvidéken (horvátok, bunyevácok, magyarok) és a nyelvük ugyanaz."

vannak, de nem abban a faluban ahol a szlovákok élnek...(míg csabán, Szarvason Pesten, aszlovákok meglehetősden kevert településeken éltek, és a legtöbb helyen vszínű a templomban magyarul (v. részben magyarul ) szólt a mise


"a 20-as 140 ezer szlovákból kellene levonnod a hetvenezret, és ott van még a természetes szaporodás. "

az a másik 70 ezer inkább maradt 1 vesztes országban, a Viharsarok szegény viékén, ahelyett h visszament volna az "őshazába" a sokkal módosabb Csallóközbe, Mátyusföldre...tehát a 70ezer tót-magyar már lojálisabb volt Magyarországhoz, mint csehszlovákiához...(A Bukovinai székelyek tisztán magyarnak vallották magukat és kb. 2-3 család kivételével mindenki hazajött)