Gyakori Német vezetéknevünkre az egyik lehetséges magyarázat:

"Az Árpád-kori népesség esetében a leginkább különösnek a honfoglalóktól való nagyfokú különbözőségük minősül, ez ugyanis olyan mértékű, hogy ennek alapján az Árpád-kori népesség  nem is tekinthető a honfoglalók leszármazottainak. Sorra véve a jelenség magyarázatának lehetőségeit, a legkevésbé az látszik valózínűnek, hogy ez a népesség a honfoglalás után került az Alföldre. A leginkább valószínű az lehet, hogy ezen Árpád-kori népesség ősei már több nemzedékkel a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében tanyáztak, amire egységes embertani képük, és gyaníthatóan jelentős lélekszámuk is utal."

Éry Kinga: Gondolatok az Alföld 9. századi népességéről; in: Lőrinczy Gábor szerk.: Az Alföld a 9. században; Szegedi Nyári Egyetem–TIT, Szeged, 1993, 45–47. o.

Természetesen rengeteg német és "latin" hospes érkezett az Árpád-korban is hozzánk, ám talán nem túl nagy merészség megkockáztatni, hogy az itteni germán és – a mocsarasabb, illetve hegyvidéki terepen – szláv elemek már korábban is ezeken a vidékeken éltek. Magyarország ugyanis kétségtelenül soknemzetiségű ország volt már akkoriban, az Intelmek erre vonatkozó sorait kár lenne félremagyarázni. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a hun-avar, jász, magyar stb. nyelveket ("nyelvjárásokat", dialektoszokat) beszélők ennek még ellenére is igen jelentős többséget képviselhettek a társadalomban, ha ezeket a sokfelől ideérkező idegen népeket minden nehézség nélkül egy-két emberöltőn belül képesek voltak asszimilálni.