1. Meg van olyan is, akinek nem adnak hitelt, mert nincs bejelentett jövedelme. Pl. az egész építőipar tipikusan ebben a szerencsétlen helyzetben van. És akkor mi van azzal, aki egyedül még a rezsijét sem tudja kifizetni? Panelban nagyon durva a téli rezsi, 40-50e simán van. Gondold el, mi lenne, ha feleségd meló nélkül maradna, és négyőtöknek kéne megélnetek a közalkalmazotti illetményedből ilyen rezsivel... nagy a jólét, nagyon nagy. Nekünk legyen mondva.

2. Most már nincs életfogytig tartó munkahely. Vállalatok jönnek-mennek. Egyik nap a 'fehérvári IBM vinyógyárban dolgozol, a másik nap már csak az üres falak meredeznek. Utána jön a hankook Le... akarom mondani Dunaújvárosba, de meglehet, hogy 5-6 év után ez is szedi a sátorfáját. Az iskolát is szemrebbenés nélkül bezárják, ha nincs gyerek, akit okítsanak benne. Ennek semmi köze a pályakezdéshez, ez egy ilyen képlékeny, forrongó világ. Ezért törekszik mindenki minél nagyobb városokba, mert ezt csak ott lehet túlélni, ahol nagyon sok lehetőség van. (Ott sem könnyű.)

"De ennél még nagyobb gond, ha nincs munkája, így jövedelme. Neki is ez a legrosszabb és a családjának is" - de mi van akkor, ha van neki? Mert csak az egyik szülő munkája szűnt meg, és a másik révén még van jövedelmük? Adják fel azt is, és vegyenek batyut a hátukra? És ki garantálja, hogy másutt megtalálják a számításukat??? Vagy szakadjon szét a család, menjen a munka nélkül maradt szülő egyedül "szerencsét próbálni"? Tényleg nem érzed a helyzet tragikumát? Itt az ingatlan a legkisebb probléma.