1. Tavaly főztem almából. Sajnos az anyósom lenyúlta a gyümölcsöt, és 80%-ban csak a héja jutott nekem, amit egy kis cukorral "feljavítottam". Elég jó, fahéjas ízű szeszt nyertem.

Gondolkodtam sokáig, hogy idén veszek szőlőt, és azt erjesztem meg, nem a héját. közben rájöttem, hogy "a héjában van a vitamin". Egyszóval a nem túl nagy tapasztalatom szerint a héj nagyon fontos összetevő (ahogyan a mag is), én nem dobnám ki. De még tovább is mennék: sőt, miaz hogy! A héj és a mag a lényeg (kis túlzással).

2. Osztrák schnaps: én is hallottam, hogy sokkal gyümölcsösebb ízű, mint a miént. Egy régi hozzászólásomban már részletesen kifejtettem, hogy pl. az Agárdi pfőzde is ebbe az irányba megy. Szerintem ez egy másik iskola (pl. magíz teljes tiltása, illatosság, frissesség, stb.). Kezdek rájönni, hogy a pálinkatörvény el lett b*szva. Az ott szereplő kisüsti kategóriát kellett volna csak benne hagyni. Nekünk erre a lepárló oszloposdira nincs szükségünk. Értem, hogy a németek ezt szokták meg, és elsőre ez tűnik finomabbnak (a heroin is jónak tűnik elsőre), de igazi mélységet csak a másik irányban lehet elérni. De azért egyszer majd megkóstolok egy ilyet is, hátha megváltozik a véleményem. Mindenesetre szerintem ezt a két irány a jövőben meg kellene különböztetnünk valamilyen névvel.