Üdv újra!

Szombat este újra cinetrippen voltam, és olyat nyújtott amit party már nagyon régen.

Egy laza gombapaprikás után érkeztünk, azonnal bevetettük magunkat a törökfürdőbe.

A paprikás eléggé "megfeküdte" a gyomrom, nem számoltam azzal, hogy a viszonylag kis mennyiség a hely, a fantaszikus zene, fények, vizben levés, stb, hatására megsoxorozott erővel szabadul rám.

Pár órán keresztül az egyik kis sötét sarki medencében nyüszitettem, gubóztam, és a túlélésre játszottam. nagyon durván estem szét az atomraimre. a középső medence alulról is meg volt világítva, és a külső medencéből úgy nézett ki, mint egy pokoli üst, ahol egy fortyogó lében különböző testrészek vonaglanak egymáson. folyamatosan az volt az érzésem, hogy bármelyik pillanatban elszabadul a pokol, csak abban nem voltam biztos, hogy ez egy tömeges öngyilkosságban, vagy egy óriási szexorgiában fog megtörténni. Nézegettem a biztonsági őrök arcát, és eléggé tanácstalanság látszott rajtuk... nem tudom mit tudtak volna tenni, ha elszabadul odabent a pokol...

A zene valami elképesztő volt, mint azt megtudtam, valami DJ Kaszi sújtotta az embereket valami hihetetlen pumpálós, áramlós, darabokra szedett ambient/trance-szel. a visszhangnak köszönhetően a hatás még durvább volt. Én iszonyú mélyre érkeztem magamban, találkoztam a Halállal, kérdezte, hogy megyek-e vele mélyebbre. Na ott azért már én is elbizonytalanodtam, próbáltam visszakapszkodni a mélytudati inteligencia magába szívásából, mivel az számomra analógiában volt a Halállal.

Készenléti állapotom közepén megjelentek Amiráék, és egy olyan csoda hastáncot mutattak be, amire még most sem találok szavakat. Na az ott egy szexualitáson túlmutató orgazmus volt...

Egy kicsit később már kezdtem elhinni, hogy túlélem ezt az estét, és akkor bementem a középső medencébe. Ott újra valami földöntúli élményben volt részem: ahogy az emberek egymást finoman körültáncolva alkottak egy egységet, ahogy minden porcikájukat mozgatták a különböző hanghullámokra, az valami csodálatos volt.

Természetesen voltak szép nagydarab kopasz emberkék is, de engem egy másodpercig sem érdekeltek, ugyanis ők egyáltalán nem tudtak mit kezdeni azzal a közösségi élménnyel, amit páran ott átéltünk.

A nagymedencébe csak a törökfürdő bezárása után mentem át 5 percre, de az valami teljesen másról szólt, úgyhogy inkább hazafelé vettem az utam, és beszélgettem egy fantasztikusat a barátommal az Egységről, a Szétesésről, a Tudatról és Tudatosságról.

Rég volt már ilyen mély élményem, és most azt hiszem pihentetem is egy kicsit a gombapaprikást, annyira intenziv volt ez az egész.

A következő cinetripre azért valószinüleg újra lenézek, immár csak tiszta szemlélőként... :)

SHR

u.i.: nem tudjátok, honnan lehetne képeket találni a cinetrip bulikról? akárhogy is kerestem a neten, nem nagyon találtam (egyedül a szponzor honlapján van néhány...)