Ezt viszont nem tudom, sikerül-e majd osztani, túl szépnek tűnik:(?)

11. Milyen eszközei lehetnek a szlovák–magyar kiegyezésnek?

A szlovák–magyar kiegyezés keretét aktív interetnikus kommunikáció, aktív kulturális külpolitika adhatja meg. Legalapvetőbb eleme egy olyan ismeretbővítő kiadvány lehet, mely az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit közérthető formában és „célirányosan”, szemléletformáló céllal mutatja be mind a szlovák, mind a magyar társadalom számára. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés, a téma provokatív felvetése is szükséges lehet, valamint a szlovák és magyar kommunikáció intézményesítése, aminek révén például a „Felvidék” szó használatát lehet tisztázni.
Természetesen tudomásul kell venni, hogy az identitás kevésbé a tudás, mint inkább a szimbólumok világa. Ezért leginkább szimbolikus lépések szükségeltetnek. Augusztus 20. nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok számára is államalapítási ünnep. A Szent Jobb-körmenetnek hivatalos résztvevői lehetnének a szlovákok (hiszen egészen a legutóbbi időkig a Szent István- és Szent László-kultusz aktívan élt körükben, és mivel több esztergomi érseket is adtak). A Szent Korona hivatalos jelképük lehetne (ha már Nagy Lajos pecsétjét, egyben a magyar címer egyik alapelemét választották jelképüknek). Az esztergomi–párkányi hidat a magyar történelemben egyébként sem sok nyomot hagyó Mária Valériáról át lehetne nevezni Bél Mátyás-hídra.
Szlovák–magyar viszonylatban ez ideig is számos érdekalapú együttműködési forma alakult ki; ezeket tudatosan meg lehet tölteni hasonló tartalommal (például az eurorégiók vagy az Európai Parlament esetében).