Értelek kedves Bign, én is tudom, hogy az árapályerőhöz nem kell Hold. Arra gondoltam valóban, hogy az ellipszispálya lassúbb szakaszán van a maximuma az árapályerőnek.

Maradjunk a példád mellett, álljunk egy égitesten, de ne a Földön, hanem egy nagy tömegsűrűségű égitesten. A nagy tömegsűrűség miatt (és természetesen a nagy tömeg miatt is) már megkérdőjeleződhető a hidrogénmolekula léte az égitest felszínén a gravitációs potenciálkülönbség miatt.

Egy neutroncsillagon ugye senkinek sem jut eszébe hidrogénmolekulát keresni. A neutroncsillag tömegsűrűsége 10¹¹ g/cm³ nagyságrendű.

Szerintem a fehér törpén sem lehet hidrogénmolekula.  A fehér törpe tömegsűrűsége 10⁶ g/cm³ nagyságrendű. Egy fehértörpe már létrejöhet egy Jupiter és Nap közötti tömegű csillagból.

A fórumtársaim azt nem értik meg, hogy nemcsak a tömeg, hanem a tömegsűrűség is meghatározza a gravitációs potenciált. Továbbá azt sem értik meg, hogy a gravitációs potenciálkülönbség az elsődleges oka a csillagban uralkodó nyomásnak és hőmérsékletnek. Azért hoztam fel példának a fehér törpét, mert ennek magjában nem mennek végbe fúziós folyamatok. Kristálytisztán látszik emiatt, hogy pusztán a gravitáció tart egyensúlyt a csillag belsejében uralkodó nyomással és hőmérséklettel.

Véleményem szerint két molekulaméretnyi pont közötti gravitációs potenciálkülönség határozza meg , hogy létrejön-e a molekuláris hidrogén kovalens kötése. Ez a vita tárgya immár hónapok(!) óta.