A hódító etnikumé akkor volt a Kárpát-medence, amikor még fennállt a magyar törzsszövetség.

Azonban ezt Géza és Szent István felszámolta és új elven hozták létre az államot: immár nem a nép képezte a politikai egység alapját, hanem a földterület.

Az igaz, hogy a magyar nemesség alapját részben a magyar törzsi-nemzetségi vezetők rétege képezte, de már István alatt megjelentek a jövevény nemzetségek, akik részévé váltak a magyar nemesi nemzetnek.

Ellenben ahogy kialakultak a feudális viszonyok az Árpád-kor során, úgy rekesztődött ki egyre inkább a nemzetből a magyar parasztság, amely jogállásban semmiben nem különbözött az itteni szlávoktól, románoktól.