A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal...

A Föld nem szivacsos szerkezetű, te a földkéregről beszélsz de annak semmi jelentősége nincs, hogy ez a vékony megszilárdult hártya tartalmaz-e folyadékot vagy sem. Néhány száz km mélyen a föld már folyékony s ha van is benne bármiféle zárvány, az nyomásegyensúlyban van. Ha a nyomás nő -ez történik folyamatosan- akkor ez a folyadék a felszínre tör. Ha a belső, folyékony, kéreg alatti magmanyomás csökkenne akkor a szilárdnak tekintett földkérgen keresztül az elöbbi esettel ellentétesen nem törne elő láva, hanem mondjuk az atlanti törésvonal beszippantaná a tengervizet. Nagyon durván (csak szemléltetésképpen) 1 C fokos magmahőmérséklet csökkenés 60m mély tengert szippantana be (majd kiszámolgatjátok, tök mindegy mennyi).

A holdak honnan veszed, hogy kihűltek? A tömegüknek megfelelő maghőmérsékletük van. Ha egy csillagászati objektum kis tömegű akkor a belső hőmérséklete is kisebb.

Csillagtömeg pedig a csillagképződés során felizzik magától !!!!!

Ezen azt értem, hogy az összenyomódó  kozmikus gázfelhő nyeli a DVAG-ot, árnyékolja a gravitációs gravitonsugárzást ami kitölti a világegyetemet ezt manapság sötét energiának hívják. Ha a születő csillag felizzott, akkor és csakis ezután beindulhatnak a nukleáris hőtermelő atommagreakciók.

flugi 8, honnan tudod, hogy nem termelődik energia ?? Csak megjegyzem, hogy a bolygók több hőt adnak le mint amennyivel el tudunk számolni (árapályerők vagy belső rotáció okozta súrlódás, esetleges radioktív bomlási hő, meteorbecsapódási hőtermelés stb).