Úristen, itt mindenkinek van egy saját elmélete?

Elméleti alapon sem értem, hogy miért kéne kotyognia annak, ami kihült. Ez csak egy teljesen folytonos kristály esetében magyarázható valamelyest, amely teljesen független az őt körülvevő kéregtől...
A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal, egyebekkel, amiket gáz és folyékony anyag tölt ki. Azaz, ha akar, tud a hőváltozásra reagálni, ez nem fog kívülről meglátszani rajta, nem fog összemenni tőle.

Vagy a holdak magja kotyog talán? mert ugyebár azok már kihültek...

Elképzelek egy gyors tengelyforgású holdat, ahogy belül a magja rohongál, mint mókus a kerékben. Vicces lenne. :D