Érdemes kiemelni e fejezetből a horezmi származású Bírúni azon közlését, mely szerint létezett egy, az acélnál valamivel lágyabb és világosabb színű fém, amit a kard vércsatornájának kiképzésére használtak, és ezt Uvarazmiy lakói wasinak hívták.

 

Lényeges továbbá az a részlet is, mely elárulja számunkra, hogy volt emellett egy feketébb, sötétebb anyagból készült pengetöltés, amit „haralug” névvel illettek az arab kereskedők. E szóösszetétel elemei Zeki Validi szerint: a török kara 'fekete' és az ótörök uluk 'kard'. A kínai évkönyvekben fennmaradt hun szavak közt valóban találunk az utóbbira példát, uluk 'ölő' érte­lemben.

 

A feltűnő hangalaki-jelentésbeli hasonlóság aligha véletlen a wasi és az uluk szavak magyar megfelelői esetében – hasonlóan a Stephanus Byzantinus által a IV. század végén feljegyzett 'pusztaság' jelentésű hun vatni szóhoz –, hiszen a későbbi magyarság zömét, köznépünk temetőinek csontanyagát az Árpádok korában zömmel hun-avarok (onogurok) adták.

 

-------------------------------

 

Kaveh Farrokh szerint a parthus nyelvnek jelentősebb maradványait lehet kimutatni pl. a kurdoknál, az iráni Mazandaran és Gilán tartományban vagy Beludzsisztánban:

 

Variations of the language of "Pahalvi" are still spoken among Iranians.
The Kurds of Iran as well as many Kurds of Turkey and Iraq speak
variations of Pahlavi. Turks cannot understand Kurdish and require
interpreters to communicate with Kurds who speak Sorani and/or Kurmanjii
(variations of Pahalvi amongst Kurds). The people of northern Iran speak
variations of Pahalvi as well - Mazandarani and Gilani for example.
Baluchi in southeast Iran also has Pahlavi elements (e.g. Ahsen "Iron" or
"Eisen" in English and Ahsan in Pahlavi - "Ahsen" is not "Iron" in
Turkish).

 

 

(Az Eisen természetesen nem angol, hanem német szó, ez elírás Farrokhnál. De vö. Vandalúzia > Andalúzia. Beludzsisztánban és a pahlavi nyelvet használóknál tehát lekopott a szókezdő hangzó.)