Arany (1075): ugor kori eredetű szavunk (manysi/vogul tarəń; hanti/osztják lorńə), mely a PIE keleti ágának valamely, feltehetően az ó ill. középperzsa nyelvből lett átvéve. l. aurum, aveszti zaranya, óperzsa daraniya, középperzsa zarin > ugor *sarańa, szanszkrit hiraniya. Ezek egy keleti PIE *aus 'arany' tőre mennek vissza, mely tő eredete a tamil ari szónak is, s mely tamil nyelv szókincsét jelentős szanszrit hatás érte és feltehetőleg ekkor került át hozzájuk az arany szavuk is.

Az ugor átvételkor egy θ-szerű hang (mint az angol th-) lehetett a szó elején, ami az ősmagyarban sz-szerű hanggá fejlődött és rendesen más szókezdő sz-ekkel együtt lekopott, míg a rokon nyelvekben t, majd l irányába fejlődött. Érdekességképpen jelzem, hogy más finnugor nyelvekbe is átadódott, de az ugortól függetlenül.

Ezen etimológiából kitűnik, hogy az arany már nagyon régtől kapós volt, mert a fémmel ill. a vele történő cserekereskedelemmel terjedhetett a neve is.