Talán a nagybácsi is segítette írói tehetségének kibontakozását:

 

„Abból a néhány adatból, amely eljutott hozzánk, megtudhatjuk, hogy Hérodotosznak volt egy Panüasszisz nevű költő nagybátyja, aki különféle verseket és eposzokat írt. Elvitte-e magával sétálni ez a nagybácsi a kisfiút, hogy beavassa őt a költészet szépségeibe, a retorika rejtelmeibe, a mesélés művészetébe? Mert Hérodotosz műve nem csak nagy tudásról, de írói tehetségről, mesterségbeli felkészültségről is tanúskodik.

 

Hérodotosz még ifjúkorában – alighanem először és utoljára – belekeveredik a politikába, méghozzá apja és nagybátyja révén. Ezek ketten ugyanis részt vesznek a Halikarnasszosz türannosza ellen szervezett felkelésben, amelyet azonban sikerül a türannosznak levernie. A lázadók Szamoszra, az észak-nyugati irányban két napi evezésre fekvő hegyes-völgyes szigetre menekülnek. Hérodotosz éveket tölt itt, talán innen indul fölfedező útjaira. Ha valamikor fel is bukkan Halikarnasszoszban, csak rövid időre. Minek? Hogy édesanyjával találkozzék? Nem tudjuk. Feltételezhető az is, hogy többé már nem tért vissza.”