Félig a nagyszüleim neveltek egy határon túli városban, messze. Ezer szobát, kollégiumot, lakást házat hívtam mar otthonomnak, de még a tengeren túlról visszatérve is csak akkor éreztem úgy hogy hazaértem, amikor leültem abban a városkában a nagyszüleim konyhájában.

Tavaly karácsony este meghalt a nagyapám.

Pénzzé tenni egy házat? Halottak napján megáltam a kerítésnél...  a tetőt már leverték, csak a csonka falak maradtak az ablakok körül, úgy hogy beláttam a konyha közepen álló törmelék-halomig. Nem merek többet oda menni mert nem bírnám látni azt ami a helyén lehet most.