Hat..talán nem a Vigalmi negyedben kellett volna megnyitnom, de a Család- körbe fájóan idegennek éreztem volna.

Nem kell keserűségről írni.

A cím ezt már összefoglaja.

Inkább nézzük meg mi van még. Soha nem lenne szabad azonosulni a hiánnyal , a nincsekkel, a -talansággal.

De legalabbis pontosan kéne tudni hogy mi az amitől mégis otthon lehetne valahol a csendes éj mélyén. Mi lehetne az? Én ezt keresem itt.

És ha közben valaki megoszt velem egy történetet is, azt megköszönöm és tiszteletben tartom.