Mungo Creative Commons License 2007.12.22 0 0 3909

Nem értek egyet a fénysebességgel mozgó részecskében „megálló idõ” nézetével, hiszen az idõ mérésének alapja maga a fény sebessége, mint ütem, és a fénysebesség, mint határsebesség alatti mozgások mérésére alkalmas.
 
A dolgozatod, mivel deklaráltan filozófiai, így az idő fogalmáról való elmélkedésnek is elmegy.
Amit a "más ütemben" telő időről mondasz azt talán egy kicsit másképp látnád, ha nem az ismeretterjesztők álltal kedvelt formát használnád, hanem a dolgot talán helyesebben megvilágító, az egyidejűségek relativitásáról szóló einsteini magyarázat felől közelítenéd meg a kérdést.
Midjárt szemléletesebb lenne, hogy a "más űtemben" telő idő jelensége szimmetrikus, azaz a "másik inerciarenszerben" járnak lassabban az órák, akár melyikből is vizsgálódsz. Másrészt a fénysebesség nem űtem. Az idő mérésére, mindíg valamilyen periodikus eseményt használunk, amiről elfogadjuk, hogy a periódus ideje állandónak tekinthető. Ha ez a periódus idő függene attól, hogy hány különböző mozgásállapotú rendszerből vizsgálgatnak minket, igen nagy bajban lennénk. Viszont logikailag belátható, hogy az óráink nem járhatnak annyiféle ütemben, mint ahány féle rendszerből vizsgálják.
A felmerülő ellentmondásnaklátszó eredményeket az egyidejűségek relativitásának megértésével szépen helyre lehet tenni.

Előzmény: sz73 (3908)