Kedves josag!

A menny annyiban van bennünk amennyiben a jó, és az igaz dolgokban vagyunk. A pokol pedig annyiban, amennyiben ennek fordítottjában, tehát a gonoszban és a hamisban.

Az ember tudtán kívül, szellemét tekintve kapcsolatban van a mennyel, és a pokollal is, és a gondolatait abból veszi amelyikből szabad akaratánál fogva akarja. A földi élet során a mérleg elbillen abba az irányba ahol az ember gondolatait tekintve tartózkodni szeret. Mert az ember olyan mint a szeretete. A halál után abba a szellemi országba megy haza amelyben már itt is otthon volt. Máshol nem érzi jól magát. Csak ott van otthon a szellemi övéi között! Ez pedig időtől független, tehát örök.

Üdv: Amet