Bocsánatot kértek Göncz Árpádtól - Bibó, Gyurcsány és az easy listening
A Táncsics Alapítvány konferenciája Bibó Istvánról

Kiss Ádám
2007-12-15 17:58
cikktárba levél nyomtatás

Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:


Gyurcsány Ferenc szerint Bibó István munkássága tükör, melyben demokratikus és morális hiányosságaink megláthatók. A Bibó Istvánról rendezett konferencián a miniszterelnök, szocialista politikusok, baloldali gondolkodók Bibó "árokbetemető" életművét méltatták. Elhangzott pár célzás a jobboldal felé és két bocsánatkérés is a megtévesztett kommunista fiatalok nevében.

A szolid hóesés és a közeli szakszervezeti tüntetés miatt erős rendőri készültség fogadta a Személyes felelősség - Kortársunk Bibó címmel meghirdetett konferencia résztvevőit szombaton délelőtt a Parlamentben. A Táncsics Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Bibó István Társaság rendezvényén Bibó István életművét méltatta és aktualizálta a jelenlegi politikai helyzetre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kende Péter politológus és számos tudós.

A rendezvényen a miniszterelnök és a Bibó István Társaság tagjai mellett számos ismert személy, Bibó István unokái, leszármazottai is megjelentek. Ott volt Göncz Árpád, akit következetesen mindenki csak köztársasági elnök úrnak, vagy államelnök úrnak szólított. Baja Ferenc Táncsics-alapítványi elnöki minőségében vett részt a konferencián, de eljött Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője is.

A miniszterelnököt és a fő vendégeket lelkes ováció fogadta. A rendezvényt Baja Ferenc nyitotta meg, aki elmondta, hogy a konferencia-sorozat utolsó összejövetelének témája az egyén szerepe a reformok, a haladás menetében. Baja Ferenc szerint Bibó életműve ebben példa a baloldal számára, ezért foglalkozik személyével a konferencia.

Easy listening

Megnyitó beszédet mondott a társrendező Friedrich Ebert Alapítvány budapesti vezetője, Michael Ehrke, aki azt mondta, Magyarországnak most történelmi feladata van szomszédai között, hogy a nacionalizmusból, sérelmekből adódó és a jobboldal által kihasználható hisztériákat kiküszöbölje, és felülemelkedjen rajtuk.

A jobboldalra való célozgatás amúgy többször is előkerült még a konferencia folyamán. Ugyanakkor a szónokok Bibó méltatásában a baloldali vonások mellett alapvetően a közös érdekeket előtérbe helyező, nem egymás ellen hadakozó gondolkodásmódot igyekeztek kiemelni.

Gyurcsány a Bibó-konferencián: ne feledkezzünk meg a néplélekről (Fotó: MTI)

A miniszterelnök számára Bibó gondolataiban az egyik legfontosabb az a baloldalon többnyire figyelmen kívül hagyott, egyes korokban tagadott elem, miszerint létezik néplélek, nemzeti gondolkodás és kultúra. Ez nem jelent egyet a felsőbbrendűséggel, viszont csak ezeknek a bonyolult lelki viszonyoknak a megértésével lehet igazán érteni a világot - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök szerint nem véletlen, hogy "politikai riválisaik", magyarán a Fidesz, megalakulásuk idején szintén Bibó István gondolataival szimpatizáltak, pedig Bibó inkább a "progresszív baloldalisághoz" áll közel. Mozart Kis éji zenéjére utalva Gyurcsány az "easy listening" zenei stílushoz hasonlította Bibót, mivel szerinte komoly munkássága olyan könnyen megérthető művekben is megnyilvánult, melyekre az őt kevéssé ismerők is tudnak hivatkozni.

Bocsánatkérés

Gyurcsány tükörhöz is hasonlította Nagy Imre egykori államminiszterét, melybe belenézve láthatjuk, hogy demokráciában, emberi, morális teljesítményben mennyire vagyunk lemaradva. A miniszterelnök azt ajánlotta, hogy politikai közös nevezőként és tükörként tekintsünk Bibó Istvánra.

Kende Péter politológus "bátorítónak és vigasztalónak" nevezte, hogy az új magyar demokráciának van olyan miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc személyében, aki Bibó István alapján akarja meghatározni működését, és viszonyulását a politikához. Kende Bibót a "magyar szellemtörténet egyik legeltékozoltabb nagyságaként" aposztrofálta. Kiemelte humanizmusát, a közösség érdekében cselekvés fontosságába, és az ember alapvető jóravalóságába vetett hitét. A konferencián többször is szóba került Bibó első félreállításának időszaka, a háború utáni kommunista hatalomátvétel, melyet a politológus "rettenetes félrekanyarodásnak" titulált.

Bibó kapcsán szóba került ennek az időszaknak az egyik hírhedt koncepciós pere, az akkori Kisgazdapárt szétbomlasztásáért indított Magyar Közösség-per, ami a párthoz tartozó Göncz Árpádot is érintette. Kende Péter, és az utána felszólaló Huszár Tibor beszédükben nemzedékük "naiv, becsapott, rossz irányba haladó" és "hívő" tagjai nevében bocsánatot kértek Göncz Árpádtól.

A további felszólalók, főképp idős tudósok - Vajda Mihály, Nagy J. Endre, Vitányi Iván - anekdotikus, Heideggerig, József Attiláig és Nietzsche-ig kalandozó beszédekkel méltatták Bibó Istvánt, akinek baloldali, "egyszerre népi és urbánus hagyományokat is továbbvivő" életműve szerintük ma is aktuális.

> Bibó István (1911-1979)
Bibó Istvánt a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve. (MTI)