Vajk Creative Commons License 2007.12.15 0 0 1677
a magyarázat az előb lemaradt:
"unikornis

Az egyszarvú misztikus állat. Az V. század táján jelent meg az európai művészetekben faliszőnyegeken, festményeken, bestiáriumokban. Vad, erős, fürge, állatnak mondják, melyet képtelenség elfogni. Egyetlen gyengéje: a szűz leány. Ha egy vadász foga egyszarvúra fáj, kizárt, hogy erővel szerezze azt meg: csakis a cselvetéshez folyamodhat. Fiatal szüzet kell az erdőben hagynia, s az egyszarvú, mely dühödten rárontana, azonnal kezes báránnyá szelidül, amint a leányka felfedi előtte érintetlen keblét. Az állat odamegy hozzá, az ölébe hajtja a fejét és elalszik. Igazán nem vetheti meg ezért senki; nagyobb legényekkel is történt már ilyen.

A homloka közepén meredő szarv detoxikáló hatású: ha mérgezett patakhoz ér, keresztformát rajzol vele a habok közé, s a víz azonnal megtisztul. Bármely mérges ital, folyadék ihatóvá tehető, ha egyszarvú porrá őrölt szarvát hintjük belé. Ám ez drága szer, sok aranyban mérik az árát és csak nagy ritkán lehet hozzájutni. Régen letűnt, gazdag emberek végrendeletében olykor olvasható, hogy szeretteikre kis fiolára valót hagytak a drága morzsalékból, s olyan is volt, aki egész szarvat bírt, s e felbecsülhetetlen érték szállt apáról a fiúra.

P. J. tanár úr nem hisz az egyszarvúban. Hangúlyozta, hogy ő természetesen csak közli, amit a középkori szimbolikáról tudnunk kell, mindennek nincs sok köze a mai természettudományhoz és ne is keressünk benne valóságot. Nagyon biztosanak tűnt az igazában. Hm... nagy koponyákkal is megesik olykor, hogy tévednek. Érhetik még meglepetések....."
Előzmény: Vajk (1676)