Szia !

Volt róla szó karcolatos formában a 118. hsz-ben, ha az esetleg nem elégítene ki :), itt egy másik szócikk :

Disznótor

A téli időszak egyik kedves szórakozása a disznótorral összekötött maskarázás és köszöntés. Tálasi István a Kiskunság népi állattartása c. könyvében kitért a disznótorhoz fűződő kántáló szokásokra is. „Disznótori estén Félegyházán régebben szokásban volt a kántálás” – írja. „A vacsora alatt egy csapat legény vagy gyerek rigmusmondó ritmusban az ablak alatt kántálni kezdett… A gazda behívja őket, és ekkor elmondják a disznó búcsúztatóját, ami az egész feltisztítás menetét magába foglalja. A kántálók végül is bort meg egy kis csörmeléket kapnak, s eltávoznak.” Az Alföldön általában szokás a disznótor alkalmából való maskarázás, s azok, akik különben nem részesülnének a disznótorból, különösen fiatal legénykék, a maskara és álarc védelme alatt vagy a tréfás köszöntő ürügyén részesülnek a lakomában. A háziak sem veszik tolakodásnak a hívatlan látogatókat, sőt sértve lennének, ha elmaradnának a tréfák.

A disznótoros köszöntés Somogy megyei formája a nyársdugás. Különösen a Zelicségben szokásos, még ma is dívik. Almamelléken (Baranya megye) szintén élő hagyomány. A disznóölés utáni vacsora idején a bandába tömörült gyermekek zörgetnek, s az ajtóba, a kilincsre teszik a nyársat, vagy az ablakra. Arra törekszenek, hogy a nyársnak minél több ága legyen. A legfelső ágon, a főágon levél van. Erre a levélre tréfás, többnyire durva hangú üzeneteket írnak. Minthogy általában rokon gyerekek, a szomszédok gyerekei járnak nyársat dugni, a háziak elolvassák a nyomdafestéket nem tűrő levelet, nevetnek rajta, majd megrakják a nyársat hurkával, kolbásszal, hájas pogácsával. Az ennivalóval megrakott nyársat ismét kiteszik az ablakra, ügyelve arra, hogy kutya vagy macska meg ne dézsmálja. Az elrejtőzött gyerekek előbújnak, elviszik a zsákmányt, és közösen elfogyasztják.





Meg Te is említetted az ikladi hagyományokat...