Zemarkhosz utazása kapcsán ír arról Menandrosz, hogy a Kofin menti ugurok fejedelme a türk kagán uralmát képviselte ott; a szomszéd területeken alánokat és oromuszchoszokat említ (utóbbi egy kaukázusi nép), ezért is megalapozott a gyanú, hogy a Kofin a Kumával lenne egyenlő.

Hat évvel később, 575-ben egy másik követség számolt be arról, hogy a türkök behódoltatták az alánokat, az unigurokat (onogurokat) és az utrigurokat; ez utóbbiak Bosporus (Kercs) városát vették ostrom alá a Krímben, a türk fennhatóság eszerint akkor már túlnyúlt a Donon. Annyi mindebből világosnak tűnik, hogy az Avar Birodalomnak nem voltak akkoriban Perzsiához tartozó részei.

"a Kubán-vidék csak mintegy 60 év múlva kerül ki a kaganátus birtokai köréből, akkor, amikor Kubrat majd kiszakítja ezeket a Kaukázus-melléki területeket az onogur nagykirály uralma alól."

Előbb még 600 körül lezajlott egy sikertelen türk-ellenes felkelés, amiről kínai és bizánci források egyaránt beszámolnak. Ennek leverése után a tarniach, kutrigur és zabender nevű népek az Avar Kaganátus területére menekültek. A bolgárok vélhetően szintén velük tartottak, a Kárpát-medencébe vándorolva ui. igényt tartottak a kaganátus trónjára. Miután elbukták a belharcot, bajor földre menekültek, a steppei bolgárok pedig valamikor ezidőtájt kerülhettek avar uralom alá.