A beluga egy olyan ősi tokhalfajta, amely akár 600-900 kilogrammosra is megnőhet. Ikrája nagyobb méretű, az ikrák fekete vagy szürke színe a víztől és a táplálkozástól függ. Enyhe íze miatt csak kevés sót kevernek hozzá.

Az oszetra-tokhal súlya elérheti a 150-200 kilogrammot, az ikrák lehetnek világossárgák, sötétsárgák vagy zöldes fényűek. Az oszetra kaviár íze erőteljesebb, mint a beluga kaviáré. A legintenzívebb halízzel -- és egyben a legsósabb ízzel -- a sevruga fajtából kinyert apró, fekete kaviár rendelkezik.

A kellően vastag pénztárcával rendelkező ínyenceknél természetesen nem mindegy, hogy milyen fajta kaviár kerül az asztalra. Minél öregebb a hal, és minél világosabb a beluga kaviár színe, annál különlegesebb ízélményre - és nagyobb kiadásokra - lehet számítani. 

Az egyik legdrágább az oszetra és beluga albínó halakból kinyert ikra, a Golden Imperial, amelyek árát egészen világos színük és ritkaságuk emeli csillagászati magasságokba.

Mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia annak, aki ilyet szeretne kanalazni a vacsorához, 30 gramm körülbelül 30-40 ezer forintba kerül.

 

Ennél is többet kell fizetnünk az Almas kaviárért, a nyolcvanéves beluga kaviárjából száz gramm 2500 eurónál (630 ezer forintnál) kezdődik.

Annak, aki nem engedheti meg magának az exkluzív kaviár élvezetét, be kell érnie más tokfélékből - például a kecsegéből - készült kaviárral vagy a vörös lazackaviárral. Léteznek még más halfajok is, melyekből ízletes ikrákat lehet kinyerni, ilyen például a csuka, a folyami sügér, a dévérkeszeg, illetve a ponty egyes fajtái.

 

 

 

Magyarországon az apró szemű, festett műkaviárt kedvelik a leginkább, a nyúlhal ikrája alsó középkategóriának számít, míg a valódi kaviárt csak a kiváltságosok engedhetik meg maguknak --ha egyáltalán fellelik az üzletek polcain.

 

A közfelfogásban a kaviárt leginkább a tokhal ikrájával szokás azonosítani, s érdekesmód az üzletek többségében kapható, feltűnően alacsony árfekvésű pótlékra is ugyanezt az elnevezést használják. A kettő természetesen nem azonos, s ami Magyarországon kaviár néven kerül forgalomba, az csak az iráni és orosz eredetinek egyfajta pótléka. Néhány bevásárlóközpontban, illetőleg a drága delikáteszekben lehet találkozni valódi kaviárral, ám ezek a piacnak csak egy kicsiny hányadát jelentik.

A kereskedelemben ezt az aprószemű halikrát capelin-kaviárnak nevezik, átlagos dobozonkénti ára 300-400 forint körül változik üzletektől függően (egy doboz ötven grammot jelent). Magyarországon ez a kaviár -- avagy kaviárpótló -- a legkeresettebb alacsony árfekvése miatt, forgalmazásával 4-5 cég foglalkozik, s gyakorlatilag a legkisebb üzletekben is megtalálható. A capelin minden esetben mesterséges színezékkel kerül a polcokra, az apróbb szemek pedig a rutinos kaviárfogyasztó számára nem jelentenek olyan ízélményt, mint a nagyobbak. Sokan a capelint épp "mákszemnyi" mérete miatt nem vásárolják.

Egy kategóriával magasabbra pozicionálható a nyúlhalkaviár néven ismert csemege. Ez németországi közvetítéssel érkezik Magyarországra, nagyobb szemű és ennek megfelelően ízletesebb is, mint a capelin. A nyúlhalkaviár fogyasztása vitán felül nagyobb élményt jelent, roppanósabb, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez is festett. Ez a fajta is elterjedtnek számít, s bár valamivel ritkább a capelinnél, a nagyobb üzletekben és egyes hipermarketekben megtalálható. A nyúlhal kaviárja 600-700 forintba kerül dobozonként, pillanatnyilag az egyik üzletlánc 400 forintos mélyáron kínálja.

Ennél lényegesen nagyobb szemű a pisztráng- és a lazackaviár, ezek közül egy szem -- vagy még inkább: egy golyócska -- már valóban észrevehető a szájban, szétroppantása is nagyobb élvezet. A pisztráng és a lazac kaviárjából 50 gramm Magyarországon körülbelül 1000--1300 forintért szerezhető meg. A lazackaviárnak manapság nagy divatja van a szusi miatt, ezért sokszor ennél is olcsóbb. Előfordul ugyanakkor, hogy egy-egy termék különböző fantázianévvel és lazackaviár megnevezéssel kerül forgalomba annak ellenére, hogy nem azt tartalmazza, mint ami rá van írva, és ez csak az összetevők listájából derül ki.

A forgalom zömét, mintegy 60-70 százalékát tehát az aprószemű capelin teszi ki, 10-15 százalék körül lehet a nyúlhalkaviár része, míg a fennmaradó töredéket a lazac és a pisztráng teszi ki, ezalatt a tokhal ikrája nem, vagy csak nagyon ritkán található meg a boltokban, holott sokan a kaviárt a legutóbbi csemegével azonosítják.

A "valódi" kaviárt nem feltétlen 50 grammos kiszerelésben lehet kapni, a ritkábbakat értelemszerűen kisebb adagokban vásárolhatjuk meg, ugyanis roppant fontos, hogy a halikra ne álljon sokat felbontott állapotban a hűtőben, egy drága doboznál pedig a legkisebb minőségcsökkenés is óriási veszteség lenne. A tokhal kaviárja a kis forgalom miatt nem rendeklezik olyan jellegű terjesztéssel, mint amilyenről a nyúlhal- vagy lazackaviár esetében beszélhetünk.

A kis dobozok már igen széles ársávban foglalnak helyet, az acélszürkés sevruga kaviár száz grammja százötven euró körül alakul, ennél valamivel többe kerül az osietra ikra, míg a nagyszemű belugáért pedig a sevruga dupláját is elkérik. Ezeket a ritkaságokkal ritkán talákozunk a delikáteszekben is. Nagy árugrást jelent az úgynevezett almas, ami a nyolcvanéves beluga kaviárja, ezért száz grammonként 2500 eurót, vagyis bő hatszázezer forintot kell fizetni.