Ha valóban érdekel, bepöttyentek pár idézetet. Előre is elnézést mindenkitől, de ahonnan száramzik, azt nem linkelném be, mert tele van Szálasit éltető szövegekkel és egyéb ultraszéljobbos marhaságokkal.

II./21:A második nyugati hadjárat
Kr.e.196-195.
Hun haderö a hadjárat elején 22 tumen.
1.ütközet
Ellenfél egy ismeretlen nomád nép.Elég kis eröt képvisel(40-50 ezer harcos).Ortosz-vidékén,tehát Altaj,Ny-Szaján és a Mongol-Altaj háromszögén került volna sor a harcra,amit a megrémült kis nép feladott.
2.ütközet
Egy nagyon erös,szívós és harcias néppel ütköztek össze a tumenek.Az oszunokkal ,akik egész Dzsungáriát uralták,s nagy elánnal védték azt a pimasz idegenektöl.Hasonló népe volt ez Ázsiának,mint Európának a vandálok.Soha nem adtak fel küzdelmet történelmük során.250 000 harcossal fordultak szembe a hunokkal.Az elsö nap nem hozott döntést,de második nap a hun hadicsel kivéreztette az oszunokat,így gyöztek ismét a daliás hunok.Ezután még két nagy:ting-lingek,kin-kunok,és két kisebb nép lemészárlása.
Ezután a Turán-medence északi részén állomásozó 5 nomád nép önként megadta magát.Tehát eme hadjárat során 11-gyel növekedett az igába hajtott népek száma.

II./22:Az északi hadjárat
Kr.e.195-194.

Hunerö a hadjárat elött elején 20 tumen.Az ujgurok mozgosították erejüket,ezért 3.nyugati hadjárat helyett észak felé vette az irányt Bátor senyö legyözhetetlen serege.
Ez a hadjárat 8 ütközetböl állt.A legfélelmetesebb ellenfélnek az ujgurok igérkeztek,akik már eddig is nyughatatlanok voltak,és uralták is a Hunniától északra fekvö részek egy nagyobb részét.Ujgurföld a Bajkál-tó déli része körül található.Ujgurok a hun haderö 20 tumenjénél,tehát 200 000 lovasnál jóval több harcossal bírtak.Bátor tudta,hogy szemtöl-szemben csak megtizedelve gyözhetnének,így döntött,és a hadicsel sikert fialt:az Ég Fia három részre osztotta seregét így összezavarván a vad ujgurokat.Bátor tumenjei tovább folytathatták dicsö menetelésüket északra.Ezután a Léna felsö szakaszán a lolan,majd az Uitim-folyó mellett egy ismeretlen nomád nép,ezt követöen pedig az Amur-folyó völgyén s környékén élö két nép:a vuhuan és a leulang igába hajtása.Az utolsó három ütközetet harc elött feladta a három kis nép.
II./23:A harmadik nyugati hadjárat
Kr.e.194-193.

15 tumennel indultak a Hadak Útjára a hunok.Lényegtelen kis népek,könnyed gyözelmek.Talán az uszunok kiemelhetök a 100 ezer katonájukkal.

II./24:Az Ázsiai Hun Világbirodalom
Kr.e.192.

Itt Bátor senyö hódító útjának összegzése következik.Az Ázsiai Hun Világbirodalom uralma alatt tartott 36 népet és Kínát is.Közülük 16 fegyveresen,20 önként hódolt be.A Japán-tengertöl egészen az Urál-hegyláncig tartott a Birodalom.

II./25.fejezet:Kína és Bátor senyö
Kr.e.192-180.

Bátor feleségül kérte az özvegy császárnét.Az ok meghalt a ,,testvére'',a kínai császár,ez volt a hun szokás.Egy ravasz válasszal a császárné kibújt a hurokból,Bátor átlátta,de túlságosan nem ragaszkodott a szokáshoz eme helyzetben.
Kína ravaszul ajándékokat küldött,hogy megpuhítsa a hun harcosokat elsösorban a fejedelmeket és a senyöt.
Bátor eszesebb volt-és természetesen-mindent átlátott.A fegyvereket(díszes kardokat,töröket,íjakat,pajzsokat és lószerszámokat) elfogadta,de az étkezési müremekeket(drágafémböl és bronzból készült edényeket,serlegeket,kelyheket és tálakat) nem,a selyemruhákat kinevette,az asszonyoknak majd jó lesz.A bort elutasította,mert tudott annak bodító hatásáról.A táncosnöket asszonyokként,a zenészeket rabszolgákként hasznosította.
Az ülésen a fejedelmeknek és Kiok fiának mindent elmondott,hogy ök is tudják az igazságot,és az ajándékok lényegét.

Kb. ez a szintje...