Képzelj el egy hosszú vékony nyelű súlyzót

Én le is rajzoltam neki. Azt nem érteette. (utólag merült fel bennem: lehet, hogy nem tudta, hogy rá kell kattintani, hogy  a kép nagyobb legyen és a rajta lévő feliratok olvasható méretűvé váljanak?). Aztán elmagyaráztam szóban is neki. Az túl bonyolult volt, mert 2 dimenzót használtam. Aztán kielemeztük ugyanezt 1-dimenzióban is. Igaz, hogy abban forgatónyomaték nincs, de onnan már csak egy lépés a 2-dimenziós, amiben van.

Amikor már olyan egyszerű lett a feladat, hogy tovább nem lehetett egyszerűsíteni, és ő is látta az eredményt, a kérdés tabuvá vált számára. Azóta sem ejtett egyetlen szót sem a dologról. Amikor rákérdeztem, eleinte terelési kísértletek, vagy szitokáradat jött, most pedig mély hallgatás. Ez az ember képtelen arra, hogy változtasson a rögeszméjén. Ugyanezt láttuk a Lorentz-kontrakció esetén is. Még akkor is képtelen rá, ha saját szemével lát egy ellenpéldát. Akkor inkább becsukja a szemét.

Szóval, kíváncsi vagyok, te mit érsz el vele, de azt hiszem nála a "ne ölj"-nél is erősebb belső parancs a "soha se ismerd be a tévedésedet".