Csakhogy ez az okoskodás most hibás.

A gúla helyvektorral megadott középpontjáról van szó egy előre felvett koordinátarendszerben. Mig az E pontban az E ponthoz kötött vektorról van szó,

ez pedig két állandó helyvektor különbségeként adható meg.

A Newtoni mechanika a mechanikai egyensúlyt keresi. A gúla (alakú térbeli tartomány) tehát mechanikai egyensúlyban van, akkor minden pontja egyensúlyban van. Az erők és nyomaték vektorora (ez a DAlambert) szerint azt jelenti, hogy a kinetikai vektorkettős, az összes erők eredője és az erők egy tetszőleges pontra számitott nyomaték vektorok eredője egyenértékű  az impulzusderiváltvektor és a ennek nyomatékvektorával ugyanabban a pontban számolva.

Ezek tehát egyenértékű egyensúlyi, ponthoz kötött vektorkettősök.

Ez tetszőleges vonatkoztatási rendszerben igaz (tehát nem inerciarendszerben is)

A pont pedig választható a tömegközéppontnak. Ekkor a kinetikai vektor nyomatéka

a legegyszerübb. Ez megtehető tagonként is. Igy minden erővektor átmegy a tömegközépponton, erre számolt nyomatékvektorok eredője pedig szintén

kiszámolható.  A legcélszerübb a súlyponthoz kötött súlyponti főtengely irányú koordinátarendszer.