tkacsa Creative Commons License 2007.11.29 0 0 622
Polinézia időjárása,életritmusa...nincs "hurrikán szezon"


A hurrikánok (és sajnos azok egyre erősődő fajtái a globális felmelegedés miatt) KIZÁRÓLAG az Atlanti Óceán nyugati medencéjére, a karibi térségre jellemzőek. (Puerto Rico, Cuba, Florida és a Mexikói öböl környezete.) A Holland Antillák(szerencsére) túl délre, a Bahamák pedig jóval északabbra fekszenek az ütköző övezetektől, (bár néha azért itt is előfordul szezononként 1-2 trópusi vihar, de hurrikán csak úgy 4-5 évente.)

A HURRIKÁNOK okozója az El Nino, (A Kisfiú) jelenség, mely felelős Dél-Amerika Keleti partjainak szárazságáért és a Middle-Atlantica fölött kialakuló viharok egyre erősödő intenzitásáért. A kontinentális Afrika forró, trópusi levegője keveredik az Atlanti Óceán déli-sarki, hideg áramlataival és afrika partjaihoz közel egy gyengébb forgószél alakul ki, mely az áramlatok és az egyéb légáramlatok, (mint pl. a magasabb légköri „jetstream”, vagy az alacsonyabb „vento”) hatására egyre fokozódik. (Lásd a Trópusi ciklonok http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ac/0/11289/hurra.html és a Hurrikánok és tájfunok c. Sulinet cikkeket: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rac/0/11289/hurrikan_palya.htm (A második linkre kattintva jól látszik, hogy a Cook szk. TELJESEN MENTES mindenféle trópusi vihartól az év bármely hónapjában!) A klasszikusan hurrikánnak nevezett légörvény kb. egy hét alatt szeli át az Atlanti térséget és sajnos, mire Közép Amerika partjainak közelébe ér, hurrikánná erősödik.

Az Indiai Óceán északi részére a MONSZUN, míg az itt kérdezett, csendes óceáni térségre északon a TÁJFUN, délen pedig a CIKLON a jellemző. Mind ezekért a La Nina, (A Kislány) átkos meteorológiai szélsősége a felelős. (Köszönjük Neked Homo Sapiens az elmúlt 60 - 70 évet...) Túl a 24.ik órán, immár a 26.ik órában vagyunk! A Föld vizei és légköre lassan irreverzibilis, visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek, (pl. a magas szén-dioxid, kénessav, kénsav koncentrátum és a trópusi esőerdők gátlástalan kiirtása nyomán Amazóniában, a trópusi Afrikában és Indonéziában.)

A La Nina jelenség felelős tehát Dél-Amerika nyugati partvidékének túlzottan csapadékos, (gyakran földcsuszamlásokhoz vezető) időjárásáért, és a kelet-csendes óceáni térség megszokott viharainak ELMARADÁSÁÉRT! Azaz semmiképp sincs "hurrikán szezon" Polinéziában... Természetesen kisebb és rövid ideig tartó trópusi viharok itt is előfordulhatnak július - augusztusban, (mivel a déli féltekéről van szó.)

Ugyanakkor Polinézia szigetvilága ezen a szélességi körön, (Salamon szk., Vanuatu -a régi "Új Hebridák", Fidzsi, Szamoa, Pago-Pago, Cook szk., Bora-Bora és Francia Polinézia) éghajlata ún. EGYENLÍTŐI TRÓPUSI! Azaz a Rák- és Baktérítő felől föláramló felhajtó légmozgás a főn, (ez okozza a térítők mentén az elsivatagosodást,) az Egyenlítő környékén LESZÁLL és csapadékot hoz! Bár a La Nina Dél-Amerikától nyugatra épp a szárazságért felelős, (hisz "dühét" még a kontinens nyugati peremén "kiadja",) ezek az Édenkertek pontosan az egyenlítői éghajlat és légmozgások miatt nem száradtak (még) ki. Azaz szikrázó napsütésre ébrednek, de szinte minden kora délután 40 percet, másfél órát esik, majd ismét napfény, álomszép naplemente és este 10, éjfél körül újabb fél-, egy óra eső, ún. „egycellás” zivatar. Ott, ahol MINDEN KÖRNYEZŐ VÍZ sós, hogyan maradhatna meg máskülönben egy ennyire zöld, fantasztikus vegetáció? (A lakatlan atollokat nem öntözi senki…)

Sokkal nagyobb veszélyt jelent viszont, hogy az Északi Sark több százmillió éves és több százmillió tonnás (!!!) jégtakarója a HIVATALOS előrejelzések szerint, -ha semmi nem változik-, PONTOSAN 43 év múlva TELJESEN elolvad! (Forrás: Massachusetts Institute of Technology -M.I.T.- szuper-számítógépes modellje) és erre az időre a Világ Óceánjai mint egy 23-25 métert (az ár-apály függvényében) megemelkednek! Azaz nagyon hamar eltűnik majd Velence és Amszterdam, (hogy csak az európai példáknál maradjak,) de már kb. húsz év múlva is prognosztizál egy kb. 10-12 méter magas vízszint-emelkedést! Már pedig ezen Édeni Csodák legtöbbje mindössze 4-15 méter magasan emelkedik ki a tengerből, (kivéve a vulkanikus kúpokat, de az atollok ott is megsemmisülnek!)

Összegezve tehát: A közeli jövőben, aki csak teheti, látogassa meg ezeket az Édenkerteket, mert valószín egy pár év múlva már NEM LESZ MIT megtekinteni. Hurrikánoktól tehát nem kell tartani, de napi, frissítő felhőszakadásoktól igen