Mint gyakorló középiskolai tanár osztom meg veletek a tapasztalataimat. A fizika, matematika népszerűsége valóban soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedt az elmúlt néhány évben. A probléma nyilván összetett.

Közismert, hogy a pedagógusképző intézményekbe különösen az említett szakok esetében minimális pontszámmal, tehát az átlagosnál alig jobb középiskolai eredményekkel be lehet jutni jó ideje. Tisztelet a nyilván létező kivételnek, de tanítanak olyan kollégák is, akik maguk sincsenek tisztában a szakjuk lényegével és képtelenek a megfelelő tanulói érdeklődés felkeltésére. Én azzal szembesülök, hogy az általános iskolát egyébként kiváló eredménnyel elvégző diákok teljesen tájékozatlanok pl. a légnyomásról, sohasem hallottak a Torricelli kisérletről, netán a magdeburgi féltekékről, nincs meg az alapvető élményük fontos természeti jelenségekről.

Gyakran halljuk, a tanulók szövegértési képessége gyenge. Aki a hétköznapi szöveg összefüggéseit sem látja, hogyan képes a matematikai problémát feldolgozni? Marad a kudarcélmény meg az utálat és a belenyugvás, hogy a "normális" emberek már csak ilyenek.

Az oktatást megreformáló intézkedések is mostohán bánnak a természettudománnyal, folyamatosan csökken az óraszám, lebutított fizikát, matematikát tanítunk - ami különösen a fizika esetén átalakul látszattevékenységgé, jó jegyeket osztogatunk (kell a pontszám) és a tényleges tudás nevetségesen alacsony szintűvé válik, vált.