"IX. századból ui. egyetlen avar államalakulatról nincs hír"

 

Említhetjük pl. Ajtony államát, amely még a XI. században is fennállt.

 

Gellért püspök nagy legendájában olvassuk:

 

„Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony városában a görögök szertartása szerint keresztelkedett meg. Ez felette fitogtatta erejét és hatalmát. Továbbá hét felesége volt, mert nem volt tökéletes a keresztény hitben. István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben, mert bízott katonáinak és nemes embereinek seregében, akik felett uralkodott hatalma teljében. Szilaj paripája számtalan sok volt, nem is számítva azokat, amelyeket istállókban őriztek csikósai. Rengeteg barma is volt, mindegyik csordájának külön gulyása, s voltak azonfelül majorságai és udvarházai. Még a királynak a Maroson leúsztatott sója fölött is hatalmat bitorolt, a folyó révhelyein egészen a Tiszáig vámosokat és őröket tartott, és mindent megvámoltatott. A görögöktől felhatalmazást kapott, és az említett Marosvárott Keresztelő Szent János tiszteletére monostort épített, s abba apátot helyezett görög szerzetesekkel, az ő rendszabályuk és szertartásuk szerint. Mivel ennek az embernek szolgált a Körös folyótól az erdélyi részekig és Bodonyig és Szörényig terjedő föld, s mindezt a hatalma alá vonta, ezért fegyvereseinek sokaságával túltett másokon, a királyt pedig semmibe vette.”

 

 

Bálint Csanád legújabb kutatásai szerint a nagyszentmiklósi kincs teljes egészében "avar" eredetű, a lelőhely pedig alig 10 km-re esik Marosvártól, Ajtony székhelyétől. (Bálint az összefüggést ugyan nem ismeri fel, épp azért, mivel készpénznek veszi, hogy Ajtony is magyar lett volna, Györffy viszont nem félt hangot adni véleményének az onogur kapcsolatot illetően.)

 

 

Azonkívül Koppány nevét az akadémikusok az onogur kapkan méltóságnévvel azonosítják, ahogy Keánét a kánnal, stb.