"Mint fentiekben jeleztük tél van, a hókotrók lényegesen lassabban dolgoztak mint manapság, így nem kell csodálkoznunk, hogy január 13.-ig nem történik semmi említésre méltó.

    De azt sem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy azt várták, hogy biztonságosra hízzon a Wörthi-tó jege. Odaát, illetve a szigeten lesz majd egy kis dolguk…

     Tehát Adalwin január 13-án  Weridé-ben szentelt fel egy templomot Szent Pál apostol tiszteletére.

   Nagyon szolidan húzódik meg kifejezésünk a Maria Wörth (kiejtve Wért) címszó alatt, de ott van! 1958-ban nem is vitatott!

  Tehát a középfelnémet wert=sziget szóból származik. A volt sziget, a  Wörthi-tó, 1770-es víztükör süllyesztése következtében vált félszigetté. Okleveles említése 875-83 között Weride.  Szlovénul is van neve „Otók” Nagyon becses forrás ez nekünk, mert mutatja, hogy a korabeli szlávok a szép fekvésű tavakat nem szokták mocsárnak (Blato) nevezni…

   Képzeletben kövessük Adalwin útját, hogyan jutott el Weridébe. Nem is gondoltuk volna, hogy milyen egyszerűen. A mai Pörtschah és Krumpendorf közötti félszigetet bármelyik helység felől is közelíti meg, az út 5! azaz (öt) km. A befagyott tó jegén még egy 600 métert kellett megtenni és elérte a célját. Ha véletlenül az ideihez hasonló enyhe tél köszöntött volna a vidékre, kéznél voltak a Fizkere-i halászok (ma Reifnitz az elfogadott nevük) elvégre már ők is nagyon várják…De türelemmel kell lenniük, mert az érsek menetrendje szerint először a 606 m tengerszinti magasságon lévő Spizzun-ban (már akkor is csúcsot jelentett) várja kötelessége.

  Kissé érthetetlennek tartjuk, hogy az alaposságáról ismert nagy hírű kutató,   (H. Wolfram) elegánsan átsiklik Weride azonosításán, majd Spizzun-nal összevonva, lokalizálásukat vitásnak mondja. Pedig nagy történészi és nyelvi rutinja van: azonnal felismeri, hogy „a szó bajor helynévi származású, és valamilyen folyó- és tóvidékkel lehet kapcsolatban. Weride jelenthet egy szigetet, vagy félszigetet.”

   Drukkolnánk neki, hátha feltételes módban beugrik az a fránya Mária Wörth, ami ízléstől (vízállástól) függően lehet sziget és félsziget, ráadásul bajor, nem is szláv! Adatolt a 9. századból! És nem áll magában. A „csillagtúra” központja Mosaburg hasonló módon adatolt, és szintén bajor toponím. /?/  Fel nem foghatjuk, hogy nem jön rá…

   Mint a buldog, mi sem eresztjük többé el a koncot, hiszen már a miénk! Annál szánalmasabb lesz a vereség, minél makacsabb a ragaszkodás a reménytelenhez.

  Miután az előzőkben megmutattuk, hogy Mosaburg és Weride közötti út nem tarthatott másfél óránál tovább, (szánkon még rövidebb ideig) Adalwin vissza is térhetett újólag Mosaburg-ba.

   A következő helyszín január 15-én Spizzun ahol Szent Margaréta szűz tiszteletére szentelt templomot. Mi szerencsésen megtaláltuk a helyszínt, igaz nem vízparton kerestük. Mindössze kettő kilométer távolságban Weridétől.

   Sankt Margaréthen címszó alatt szerepel az O.K.- 191. oldalán. A 12 (!) karintiai helynév közül nagy valószínűséggel, az ötödikkel azonosítható, mint említettük Mária Wörth közvetlen közelében. Teljes biztonsággal a Köttmannsdorf mellett található Sankt Margaréthen sem zárható ki, mivel két nap alatt télen szánkóval, minden gond nélkül elérhető Weridéből, a köztük húzódó mocsár ellenére is. Döntő érv helységünk mellett., hogy a „Spizzen” található. Egész pontosan 606 méter magasságban. (Fekvéséből kifolyólag jó a rálátás a tóra, Fizkere (azt is el tudjuk képzelni, hogy ők látják el őket hallal) irányába. A Kluge féle etimológiai szótár szerint a „spitz” a 9. századtól adatolható „spiz”, „spizzi” formákban, jelentése az óta is változatlan, csúcs, hegy, tüske, szarvasagancs hegye, stb.

   Herwig Wolfram 1979-es Conversio „etimológiai szótára” valamilyen folyó és tóvidékkel tartja kapcsolatosnak. Természetesen a szó nem hottentotta, hanem továbbra is bajor toponím, és lokalizálása vitatott!  Leginkább mindazonáltal félszigetnek tartja. Majd később eláruljuk miért!

  A következő helyszín Anonymusunknál Termperhc ahol Szent Lőrinc tiszteletére szentelnek templomot.  A Sankt Lorénzen helynevek áttekintése után,  (összesen 7) egyelőre, nincs ötletünk a helység lokalizálására.

   Ugyanakkor, tehát a közelben Adalwin felszentelt Fizkeré-ben  egy templomot. Azt, hogy kinek tiszteletére valószínűleg meg lehet tudni a mai Reifnitz-ben, a Wörthi-tó déli partján nem messze Weridétől, (vagy mai nevén Mária Wörth.)

   Az O.K. 176.old szíves közlése alapján, megtudhatjuk, hogy az nem más, mint szlovénul Ribnica, ami annyit tesz németül, hogy Fischbach. 888-óta adatolt Vishaha formában.

    Minket ebben az esetben is Kranzmayer úr meggyőzött.

   H. Wolfram szintén megtámogat bennünket, mivel ő is a helység halban gazdagságára utalónak érzi a megnevezést. Természetesen az előző három helységgel együtt szintén bajor eredetű szó. Tényleg nagyon fontos szerzőnek az a kiemelése, hogy a püspök az egyes templomoknak saját papot adott.   Mélységesen egyetértünk azzal az aggódó véleményével is, hogy vissza kell utasítani az olyan forrásidegen véleményeket, mintha nem is neveztek volna ki lelkészeket az említett hat helység templomaiban. (H. W. Conversio 140. old.)

  Egy apró helyreigazítást azért tennénk, nehogy a csúsztatás vádja érje; a „Salzburgi Anonymus” nem említi ebben a fejezetben Pannóniát! Sem Inferiort, sem Superiort! "