"Én úgy tudtam, hogy a kazárok a türk kaganátus nyugati szárnyaként jöttek létre, majd önállósodtak"

Vannak, akik ezt vitatják, a türkök legalábbis 575 táján urai voltak a Volga és Don melléki steppének, hódítottak az onogurok, alánok, szavirok, kutrigurok és vagy még féltucatnyi nép közt. 600 táján egy sikertelen lázadás tört ki ellenük, ami után körülbelül 10 ezer harcos menekült át családostúl az avarokhoz, a Dnyeper-környéki bolgárok (onogundurok) pedig avar fennhatóság alá helyezték magukat.

A 630-as évekre aztán fordult a kocka, a steppe életét korábban meghatározó avar-türk szembenállás mindkét résztvevője erősen legyengült. A kínaiak elkezdték meghódítani a Türk Birodalmat, az avarok pedig 626-ban sikertelenül ostromolták Konstantinápolyt, a kudarc a fejlemények alapján erejüket vette; Kuvrat vezetésével erre önállósodtak a bolgárok és bizánci szövetségbe álltak, ahogy tették azt a kazárok is, mikor 626-ban a források szerint először vezettek hadjáratot a Kaukázuson túlra.

Hérakleiosz irányítása alatt Bizánc újra megerősödött, két új szövetségese közül a bolgárokat az avarok ellen tudta felhasználni, a kazárok pedig a perzsákkal szemben játszották el az adu-ász szerepét. Az avarok és a türkök visszahúzódása után hatalmi űr keletkezett, amit a bolgárok és a kazárok egyszerre igyekeztek betölteni, Kuvrat halála után végül az utóbbiak kerekedtek felül. Az első források Derbent környékéhez, a mai Dagesztán területéhez kötik az avarokat, vegyes földműves-állattenyésztő területről indulva építették ki fokozatosan a birodalmukat.