Szulák (szulok, szulak, salokfű): a Convolvulusnak (l. folyóka) vagy más iszalagnövények a magyar neve. Él a gyöngy-szulák (a. m. hajnalka) szó összetételében ma is a Balaton mellékén, sőt, úgy látszik, az iszalag vagy juhszalag felfutó növény neve is innen ered. A család fajainak száma 1600 körüli.

Apró szulák: termőhelye a dombvidéki és hegyvidéki, ritkábban az alhavasi övben, útszéleken, romtalajokon, törmelék- (ruderális) növényzetben, szántóföldeken, szőlőskertekben található. Az üde és a mérsékelten száraz, tápanyagokban és bázisokban dús, többnyire humuszban szegény agyag-és vályogtalajokon él. Akár 2 m mélységig is gyökerezik.

Sövényszulák: a folyondárszulákkal közel rokon, hozzá hasonló, de annál nagyobb termetű és nedvesebb termőhelyeken élő növény. Szerteágazó földalatti tarackjai többnyire vízszintesek, tele rügyekkel és lefelé hatoló gyökerekkel, amelyek a talajvízszintig hatolnak le. Az egész országban gyakori. Nádasokban, ligetekben, patakok partján, árkokban, tápanyagban gazdag mindenféle magas talajvízszintű ruderális növénytársulásban nő. Főleg az ártereken és a dunántúli nedves helyek talajain szántóföldi gyom is.