Ez azért nem bizonyitja a "belső hajtóerő és az idő lassabb múlása" közötti vélt összefüggést, mert csak aktiv külső erőket látok, a gravitációhoz meg annyi köze van, hogy mint kűlső erőt figyelembe veszem a tárcsa súlyát, a tengelyét nem.

Hogy milyen erő hat a tengelyre függőleges irányban? A tárcsa sikjához képest meg kell adnod még két sikot, ahol csapágyazni szeretnéd. Tehát lényegében mondhatom, csupán a rendelkezésre álló hely kérdése, hogy mekkora legyen a csapágyreakció. Egy ilyen szerkezetet az egyenlőtlenségi fokkal jellemzünk.

Az most kiszámolva a megadott adataiddal, 0,22.... azaz majdnem 1/5 ez éppen elmegy még felső korlátnak de 1/300 az lenne a cél. Ilyen csapágy tönkremenetel vizsgáló szerkezetnek sem épp jó, mert  22.5 és 18 rad/s (hacsak ebben a szokásos mértékegységben adtad meg ezeket) 2pi vel osztva igen picike fordulatszámú motor kell hozzá, persze egy frekvenciaváltóval le lehet vinni ilyen kicsire a

szokásos 50 Hz  motort. És ugye hol vagyunk még a szokásos fordulatszámtartománytól a kb 2700 ford/min ez pedig kb. 172 és 215 között változhatna. Mindenesetre  az következik, hogy pillanatszerű lökéseket ad ez a gép állitásod szerint fordulatokként kb. (Ez kb 100 löket /perc. na ezt már azért megbecsülik. A lökethosszon kell még állitani )

Egy becslés ha a tengely és súlypont középvonalának távolsága r, +-r m g sin(fi) között változik az erő főggőleges komponense. Tehát fi-eps és fi+eps az a a szöghelyzet ahol a szögsebességet lecsökkentem (szöglassulás) majd fi+eps+pi ill, fi-eps+pi nél szöggyorsulok alapján az erők változása és levételének helyei számolhatók. Ez amit elmondtam  állandósult állapotra igaz.  Persze kell még egy csomó adat ha konkrétan ki akarod számolni. Tehetetlenségi nyomatékok, egy konkrét szögsebbesség szögelfordulás fv (én itt megadtam egyet) és a számolás megismételhető. (A tengely szilárdsági méretezése most gondolom nem lényeges.)