Simply Red az 1750-esben válaszolt már helyettem. A válasza tökéletes volt. szervetlen vegyész 1760-ban megerősítette a választ, szintén tökéletesen. Kifejtem, mert igen értetlen vagy. Ha egy homogén gömbből egy vele azonos középpontú kisebb gömböt vágsz ki, akkor a keletkező üregben nem lesz gravitációs erő. Ha valami mást vágsz ki (pl. egy téglatestet), akkor a keletkező üregben általában lesz gravitációs erő.

Egyébként az 1853-ban félrevezeted matmérnököt. Ugyanis nem egy szabálytalan üregről diskurálunk már napok óta, hanem a homogén gömbhéj esetéről. astronom gyakran idézi is tőled vastag betűvel a diskurzus alapját (legutóbb az 1858-ban). Azt állítottad, ha egy testet több hidrogénatom vesz körül gömbszimmetrikusan, akkor nagyobb gravitációs erő hat rá. Na most ez nem igaz Newton tétele értelmében. Ha a Föld köré építenénk egy 1000 km vastagságú homogén gömbhéjat, attól még a bányászok súlya egy pikonewtonnal sem növekedne. Egyébként ezt magyarázta XRive is az 1834-ben (és matmérnök kissé sete-sután az 1862-ben).

De mondom, ezek a dolgok 300 éve az egyetemi tananyag részét képezik. Newton végiggondolta és publikálta őket rendesen 1687-ben. És bizony az integrálszámítás hasznos tudomány, el kéne sajátítanod (1 évnyi intenzív munkával megoldható).