Nagyon tetszett a kukafóbiás lakótársaink általad leírt jellemzése, bár én nem gondolom, hogy a kultúrált életkörülményekre vágyó embereknek kell a kukafóbiás....és liftbefirkálós lakótársaikhoz alkalmazkodni.
Leírok egy példát arra, hogy a jó példa hogyan hat (egyes) emberekre.
Már vagy fél éve itt laktunk az IKON 1-ben, amikor is megelégeltem azt, hogy a villanyoszlopokon (nem túlzás!) hüvelykuijjnyi vastagságú szórólap volt már felragasztgatva. Nem voltam rest.....és egy hétvégén reggel lementem és jól lebontottam a villanyoszlopokról az összes szórólapot. Szinte megtelt a szelektív papírhulladék tároló a szomszédunkban.
.......aztán arra sem voltam rest, hogy nap-mint nap az újraragasztgatott papírokat is leszedjem. Amikor kimaradt egy hét ...(tőlem objektív okok miatt) akkor is arra lettem figyelmes, hogy másnak is bánthatja a SZEMÉT...a szemét :-)
Ugye most már milyen természetes dolog az, hogy a házunk körmyéke nincs körbepapírkázva, mint a szomszédos utcákban? Ennyit jelent a pozitív példamutatás.
Visszatérve a kiskuka ügyére ........én most sem leszek rest és rendszeresen be fogom rakni a kisméretű kukánkat a kukatárolóba, közvetlenül a bejárati ajtó mellé, mert nem olyan nagy fáradtság a kukaundoros lakóknak sem a könyökükkel kinyitott ajtó mellé bedobni a szórólapjaikat.