> A jól képzett mérnökökből nagy a hiány.
A vilagon a legtobb helyen az van. Az iparnak altalaban mernokokre van szuksege, nem kutatokra, csak PhDs kutatokbol sokkal nagyobb a kinalat, mint mernokokbol. A kulonbsegtetel foleg olyan orszagokban lenne fontos, mint Magyarorszag, ahol a magasz szinvonalugyartastechnologiak nyomatasa lenne letfontossagu, nem feltetlenul keen mindent R&Dtol, szogtol, deszkatol kezdve felepiteni az elejetol.

> Én csak a saját példámon látom, hogy klassz a vegyész képzés szinvonala, de ennek az országnak nincs túl sok kutatóra szüksége.

Mint vegyesz, a szakmai kepzes szinvonalat vitatnam.
Szeritnem harom nagy problema van:

- Sokszor nem tudja eldonteni, kiket kepez. Most akkor pszeudo mernokoket kepzunk, akiknek analitikabol es technologiabol kene jonak lenniuk, vagy kutatokat. A tanterv ilyen szempontbol teljesen esetleges, mindenki ahogy esik, ugy puffan.

- Az oktatok jelentos reszenek latvanyosan nem sok fogalma van arrol, hogy mi van a vilagban, de legalabbis jol titkolja a leadott anyagban.

- Bizonyara sok jo szakember van a profok kozott, de az eloadott anyagok a tobbseg szamara hasznalhatatlanok. Hany olyan ora van, ahol a hallott anyagok max azoknak erdekesek, akik az adott tantargybol TDKznak / kesobb kutatnak? Szuk, specializalt reszletek, amibol lehet, hogy a prof topon van, de semmi kulonosebb ralatast nem mutatnak, amit ne lehetne ket hetvegen egy konyvbol elolvasni. De legyen konkretum is: matematika es fizika alapozas hasznalhatatlan (pedig mindkettot szeretem), fizkem, elmkem, szervetlen csak a szuk szakteruleten hasznalhatoak valamire. Azert hozom ezeket peldanak, mert nemi kerulokkel ezeket a teruleteket mondanam tagabb kutatasi teruletemnek, es nevetseges, hogy gyakorlatilag mindent ujbol kellett tanulnom, az egyetemi jegyzeteimet kb egyszer sem volt erdemes kinyitnom.