Másutt P. magister újra elszólja magát, amikor előadja az átlátszó mesét arról, hogy Erdélyt is a IX. sz. végétől birtokolták az Árpádok:

„Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. Ekkor Tétény, Horka apja, tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőntúli föld jóságáról, ahol valami Gyalú nevű blak uralkodott. Amilyen fortélyos ember volt Tétény, áhítozni kezdett azután, hogy – ha lehetséges – urának, Árpád vezérnek a kegyelméből megszerzi magának (per gratiam ducis Arpad domini sui) és utódainak az erdőntúli földet. S ez meg is történt később. Ugyanis az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebbik Gyula a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni, és nem cselekedett volna mindig a szent király ellenére, amint ez majd a következőkben szóba kerül.”

Sőt... Anonymus a regösökkel kapcsolatban is elszólja magát.