"Külön figyelmet érdemel az avar-szláv peremterületek felvirágzása is (vö. az Anonymus által leírt küzdelmekkel)."

Györffy György:

"894-ben, amikor a morvaellenes frank-bolgár koalícióval szemben egy bolgárellenes bizánci-magyar szövetség jött létre, Szvatopluk csak a természetes szövetségesül kínálkozó magyarokhoz fordulhatott segítségért ... Ennek a nagy horderejű szerződésnek az emléke maradt meg a fehérló-mondában, mely szerint Szvatopluk szerződést kötött Álmos fia Árpáddal, Kündü fia, Kusid közbenjárásával. A monda szerint Árpád fehér lovat, nyerget és féket küldött a morva (marót) fejedelemnek, és egy csomó füvet, egy korsó vizet és egy marék földet vett tőle. Ez az utóbb országvételnek magyarázott eljárás valójában a nomád szerződéskötés rítusa volt ... Theotmár salzburgi érsek arról tudósít, hogy a magyarok előzőleg a morvákkal szövetségben pusztították el Pannóniát, ez a pusztítás pedig a Fuldai Évkönyvek szerint 894-ben zajlott le, nyilvánvalóan a Szvatoplukkal kutyára, fűre, vízre, nyeregre és fékre kötött szerződés folyományaképpen ... A magyar had Pannóniában kalandozott, amikor Szvatopluk fejedelem váratlanul meghalt. A fehérló-monda szintén a magyarok pannóniai benyomulásához kapcsolja a morva fejedelem halálát, de tódítva úgy állítja be, hogy a győztes magyarok elől menekülve fúlt a Dunába."

Ez a Szvjatopolk valójában egy szláv nevet viselő hun-avar kiskirály volt, aki méd szokás szerint (ahogy azt Hérodotosz is leírja) tett hűbéresküt a IX. század végén beköltöző egyik nép uralkodójának. Nem feltétlenül Árpádnak, ahogy a megyer dinasztia későbbi történetírója mondja, hanem okkal gondolhatjuk, hogy a médektől nem függő Kusid fejedelemnek/királynak.