"A nemezt rétegelik, ugye? Lehet, hogy a szarut is, nem vagyok szakember. Ennek utána kellene nézni."

 

A nemezt nem rétegelik. A nemez az egy gyapjú anyag amit nem szövéssel hanem a gyapjú zsírtalanítása után tömörítéssel készítenek. A nemezelés az a folyamat aminek a során a különálló szállakat tömörítenek anyaggá.

 

"Azért szerintem nem egyforma. A háziasítottnak jóval kissebb agancsa lehet, mint a vadnak. Méretben is lehetnek különbségek. Ha egyáltalán van még vad rénszarvas!"

 

Megnyugodhatsz van még vad rénszarvas! Ázsia jelentős részén és Észak Amerikában nem sikerült háziasítani. Norvégiában is vannak vad "csordák?".

 

Viszont nem nincsen semmi külső különbség a vad és a házi rénszarvas között. A háziasítása messze nem öltött olyan méretet mint pl a lóé.

 

A rénszarvas és  a ló elterjedési területe súrolhatta egymást. Azonban a háziasításnak nem igen lehet köze  a lóéhoz. Talán de nem valószínű. A lappoknál biztosan nincs. Észak mongóliában, oroszországban talán. Ott azok használják hátasállatként akik olyan vidéken élnek ahol a lovak nem tudnak megélni.

 

"Az életmódjukból, a hadi taktikájukból többet. "

Harci szekerekről íjjásztak. Akárcsak az asszírok.  Ennyit tudunk róluk. Nem lovagoltak.  Mint mondjuk a xiongnuk vagy a későbbi szkíták.  Az asszírokról is tudjuk hogy volt harci szekereük és kedvelték a használatát.

 

"Az asszírok az utódaik, de ők már egy letelepült földművelő nél voltak."

 

A közel keleten minden nép pásztorkodott a füldművelés mellett.  A héberek is pásztornép voltak mielőtt letelepedtek. 

 

Mindegy a helyzet az hogy a hükszosz hódítás idején már ismerték harciszekereket Kínától a Kárpát medencén át Mezopotámiáig. 

 

ie 2500 ból vannak sumér ábrázolások amint lovak négykerekű szekeret húznak. Szóval ezen az alapon bármely népet azonosíthatnád a hükszoszokkal. Az egytelen támpont amely etnikailag azonosíthatja őket az a néhány fennmaradt név. Azok pedig sémi eredetűek.