"Szürkemarha csontjainak nemezelésével "

 

Hogyan nemezelsz csontot? így még nem hallottam ezt a kifejezéset.

 

" rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását,"

 

Azt mindig nehéz kideríteni hogy egy fajt mikor háziasítottak. A háziasított rénszarvas maradványai pontosan úgy néznek ki mint a vadonélőké. Csak viselkedésbeli különbségek vannak.

 

"Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye?"

 

Ki hogy veszi. A rénszarvast északon háziasították. A lappok csordaállatként,  ázsiában észak mongóliában pedig hátasálatként is használják időnként. Az elterjedési területe teljesen más mint  a lóé. Vadon nem fordulnak elő egymás szomszédságában.

 

"A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak. "

 

A hükszoszok amennyire tudni lehet sémi népek. Legalábbis a fenmaradt nevek sémi és kánaánita eredetűek. Nincs okunk sztyeppei népeknek gondolni őket. Az ő idejükben az asszírok már ismerték a visszacsapó íjjat ezt reliefekből tudjuk. Az asszirok  ugyancsak sémi eredetű nép.

 

Az asszírok, hükszoszok később az egyiptomiak compozit reflex íjja mindenképpn sztyeppei eredetre vezethető vissza. Ez nem jelenti azt hogy ők a kaukázustól északra éltek volna.

 

 

Mire alapozod azt az elméletedet hogy a hükszoszok nem sémi nép volt?

 

Amikor azt hallod hogy kompozit íjj akkor egy íj családra gondolj többezer éves fejlődéssel és több tucat (több száz???) variációval. Kezdve az észak szibériai kezdetleges (hosszúíjnál jóval gyengébb ) rétegelt íjjaktól az egyiptomiak enyhén visszahajló kompozit íjján át a mongolok és törökök fejlett hosszútávlövő íjjaikig. Nem egyetlen nép találmánya hanem évezredeken át történő fejlődés eredménye.