A "hosszú íj" az Óvilágban mintegy 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg; íjakat a spanyol sziklafestményeken is láthatunk, de Európa szinte minden országából származnak korai íj-leletek. A szkíták "modernizálták" ezeket a fegyvereket Kr. előtti 600-300 közötti időben, amikor feltalálták a visszacsapó reflexíjat, majd azt Kr.e. 300-200 között tökéletesítették; így alakult ki a hunok és őseink által is használt összetett reflexíj, amely a pusztai népek szinte egyetlen és leghatásosabb fegyvere lett.
A szkíták fegyverei már reflex íjak voltak, de merevszarv nélkül. A markolatból kiinduló hajlókarok végén kialakított vájatba illesztették az ideget felajzáskor.
Tehát a markolattól a karok végéig hajlott a fegyver.
Ez a fegyver a maga korában a csúcstechnikát jelentette. Hérodotosz részletesen ír róluk.
A szkiták íjai rövidek voltak,pici háromélűre öntött bronz hegyeket használtak.
A szkita íjakat a hunok fejlesztették még tovább. Meghagyták az alapokat, de a hajló karokra merevszarvak kerültek, melyek ellentétes vagyis a kilövési irányba mutattak.
Ezek egyfajta erőkarként megnövelték az ijak sebességét és a kihúzás hosszát.
A huzáshossz megnövekedése pedig hozta maga után a lőtáv megnövekedését.
A hunoktól a magyarokig használták ezeket az íjakat.
A mongolok még ezt is megreformálták. A hun és magyar íjakon a merevszarvak dőlésszöge nem haladja meg a 40 fokot, addig a mongol íjakon ez a szög sokszor a 70 fokot is túlhaladja.
Épp ezért a mongol íjakon egy "húrzsámolynak" nevezett kis újítás jelenik meg.
A dőlésszög növelésével nem volt szükség az íjak nagyságát növelni, mert az erőkar
dőlését, és ezzel a húzáshoszt növelve, nagyobb lőtáv lett az eredmény.
csak érdekesség..... (Az "íj", a "nyíl" és az "ín" ősi török szavak.)

röviden ennyit az íjakról,,,, bár lehet hogy ezt mások másképp tudják....